A tornádó a spanyol eredetű "tronada" szóból származik, melynek jelentése viharfelhő. Tudományos definíciója: olyan hevesen örvénylő légoszlop, amely a felszínnel kapcsolatban van, és viharfelhőben végződik. A viharfelhő léte - az esetek döntő többségében - tehát az első lépése a tornádók kialakulásának. A tornádók "élete" A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből (amelyből maga a viharfelhő is kialakul). Ekkor jön létre jellemző tölcsér formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. Ezután gyorsan következik az ún. érett fázis, a legpusztítóbb időszak. A törmelék, amelyet a földről szívott fel a vákuum, sötétre színezi a tölcsér alsó részét. Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban az energiáját pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik. A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti az 500 km/órát. A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 6-8 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 350 km-es), és mindössze néhány percig "élnek". A tornádók osztályozása A tornádók jellemzésére - a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján - Theodore Fujita és Allen Pearson amerikai meteorológusok 1971-ben egy relatív osztályozást dolgoztak ki. A Fujita-Pearson-féle skála F0-tól F5-ig terjed. F0 (gyenge) - szélsebesség: 65-115 km/h - a kémények ledőlnek, a faágak letörnek, a gyenge gyökérzetű fák és a közlekedési táblák kidőlnek. F1 (mérsékelt) - szélsebesség: 116-180 km/h - a háztetők felszakadnak, a gépjárművek felborulnak vagy menet közben lesodródnak az útról, a faházak összedőlnek. F2 (nagy) - szélsebesség: 181-250 km/h - a tetőszerkezetek leszakadnak, a gépjárművek összetörnek, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben. F3 (erős) - szélsebesség: 251-330 km/h - a házak összeroskadnak, a kőházak egyik-másik fala kidől, a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, a gépjárművek fölemelkednek és métereket "utaznak" a levegőben. F4 (pusztító) - szélsebesség: 331-420 km/h - az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben. F5 ("elképesztő") - szélsebesség: 421-510 km/h - a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt. Gyakori kérdések a tornádókról

Mennyi ideig "él" egy tornádó? Egy tornádó átlagosan 2-3 percig létezik. Ez idő alatt futja be azt a több fázisból álló életutat, amely az előzőekben olvasható. Milyen gyorsan mozog egy tornádó? Egy átlagos tornádó 50-60 km/órás sebességgel halad, de minden évben megfigyelnek olyanokat is, amelyek szinte egy helyben állnak, vagy éppen 90-100 km/h sebességgel robognak. Mekkora a tornádók átmérője? A méret igen változatos lehet. Akadnak mindössze 1 méteresek, de előfordulnak közöttük 3 kilométeresek is. Átlagos méretük 400-500 méter között van. A nagyobbak többnyire kevésbé erős szeleket produkálnak. Hogyan forog a tornádó? A forgás iránya ugyanolyan, mint a ciklonoknál. Az északi féltekén az óramutató járásával ellenkezően forognak. Ritkán az örvény viselkedhet rendellenesen is: körülbelül száz tölcsérből egy az óramutató járásával megegyezően forog az északi féltekén is. Mi a víztölcsér? A víztölcsér is tornádó. A szárazföldiekhez hasonló módon jön létre, hasonló élettartamú és jellegű. Ebben az esetben azonban a tölcsér "tiszta" marad, mivel az örvény csak vizet szív fel a felszínről. Mit és hogyan emelhet-e a levegőbe a tornádó? Az élőlényeket és tárgyakat a tornádó leginkább oldalirányban hajítja el. Az, hogy az örvény igazán magasba szívja a tárgyakat, elég ritka jelenség, bár vannak olyan felvételek, ahol ez is jól megfigyelhető. Az állatokkal hasonló a helyzet. Leggyakrabban kifelé, a földhöz közel repíti őket a szél, 40-600 méteres távolságra. Néha olyan esetekről is hallani, hogy halak, szalamandrák, békák hullottak az égből. Ilyen úgy fordulhat elő, hogy a tornádó víz felett halad el, és onnan felszippantja az élőlények egy részét. Milyen messzire juthatnak élőlények és tárgyak ilyen módon? 1915-ben egy tornádó kacsák százait ragadta fel, és szórta le mintegy 38 kilométeres távolságban. 1953-ban nagy átázott matracok hullottak az égből, melyeket egy tornádó ragadott el onnan 75 kilométerre. Mi a legnehezebb tárgy, amit a tölcsér felemelhet? Egy tornádó egyszer 15 tonnás gépezetet mozdított el. Hogy ez felemelést vagy elcsúszást jelentett-e, nem lehet tudni. Egy közepes erejű tornádónak nem okoz nehézséget a levegőbe emelni 500-800 kg-os tárgyakat. Mi az a többtölcséres tornádó? Az ilyen képződményekben egy kisebb tölcsér figyelhető meg egy nagyobb örvényben: tulajdonképpen tornádó a tornádóban. Ilyenkor mind a nagy, mind a kicsi örvény nagyon nagy pusztítást végezhet. Milyen nyomot hagy a tornádó a földön? Amerre az örvény elhaladt, jellemző spirális rajzolat látszik, főleg mezőgazdasági területeken, tengerpartokon. Néha a spirális barázdák mélysége eléri az 50-100 cm-t is.