|
Árny-játék
2014.05.03. 20:00
Árny-játék
Árnyakkal nyújtózom este.
Földi valómból végképp kiszakadva
élem az álmom, mint Sohamadár,
test nélkül röppenve tenyeredbe.
A fájdalmat mind itt hagyom,
ön-húsomba vájó keselyű,
ágyam koporsóm; Testem,
vágyam, földi létem itt marad,
hogy lehessek a Te madarad.
Tűztollú Főnix sír bennem
gyémánt csillagokat;
szikrázó könnypatak,
gyógyír, éjbe hunyorgó Tejút.
Szívemre Te fontál lángkoszorút,
dermedt tetszhalálból kitépve,
hogy hazugság posványomból kilépve
szárnyat kapjak, rebbenve feléd…
Én csak Veled vagyok teljes…
Ne vidd magaddal a fényt!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
