|
Az 1848-as forradalom politikai előzményei
NeMo 2014.03.14. 23:40
Az 1848-as forradalom történelmi és irodalmi előzményei:
1823 - Kölcsey Ferenc: Himnusz
1830 - "Magyarországon fontos változásokra van szükség: fel kell számolni az ősiség törvényt, mely megtiltja a nemesi föld értékesítését és így a hitelfelvételt, ami viszont kulcs fontosságú lenne a gazdálkodás és a modernizáció végrehajtásához." (gróf Széchenyi István: Hitel)
Új Magyarország program: Széchenyi 1830-ban a Hitel megjelenésével elindított egy folyamatot, mely mozgalommá terebélyesedve új célokkal, feladatokkal egészült ki, olyan emberek csatlakozásával, akik nélkül nem sikerülhetett volna országunk modernizációja. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthyány Lajos mind felsorakoztak az új Magyarország programja mellett.
1837 –re a hatalom börtönbe juttatta Kossuthot, Wesselényit, a közszerepléstől való visszavonulásra kényszerítette Kölcseyt és megfélemlítette a reformmozgalom tagjait. Azonban a magyarokra jellemző küzdő szellem új kezekbe juttatta a változásokat jelképező zászlót és a kor legtekintélyesebb jogtudósa Deák Ferenc vette azt ideiglenesen a kezébe. A pozsonyi országgyűlés reformtagjainak élére állva, 1840-re elérte Kossuth szabadon bocsátását, aki 1841 és 1843 közt a Pesti Hirlap hasábjain folytatta a harcot. Ő volt az első magyar politikus, aki a sajtót felhasználva hangsúlyt helyezett arra, hogy a lakosság széles rétegei, vagyis maga nép is megismerje és megértse az országgyűlésben folyó küzdelmeket.
Az utolsó reformországgyűlés 1847 novemberétől 1848 március elsejéig csupán fél sikereket ért el. Kossuth és Széchenyi olykor egymással is vitába szállva igyekeztek harcolni a javaslatokért, de úgy tűnt a bécsi hatalmat szolgáló konzervatív képviselői tábor erősebb lesz. Az első fordulat március elsején következett be, amikor megérkezett Pozsonyba a hír: Párizsban forradalom tört ki. Az országgyűlésben Kossuth kihasználta a konzervatív tábor pillanatnyi ijedtségét, melyet az keltett, hogy a Párizsból kiinduló forradalmi hullám esetleg eléri az országot, és gyújtó hangú felszólalásában a változásokat összefoglaló felirati javaslat elfogadását követelte. Az alsóház el is fogadta a javaslatokat, ám a felsőházi udvarhű konzervatív főurak, az országgyűlést elhagyva igyekezték meggátolni a reformgondolatok törvénnyé formálódását.
Ekkor úgy tűnt egy időre megtorpannak az ország átalakulásának folyamatai, ám az események ezen pontján összekapcsolódtak a pozsonyi és pesti történések. Ugyanis a forradalom előkészítésén munkálkodó Pesti Ellenzéki Kör március 5.-én Kossuthoz küldte Irányi Dánielt, akivel sikerült összehangolniuk további stratégiájukat. Terveik szerint az elkövetkező napokban az Ellenzéki kör petíciós mozgalmat indít, és így segít nyomást gyakorolni a felsőházra, miközben maga Kossuth az országgyűlésben „kűzd” tovább. Irányi a megbeszélés után hazautazott, és 6 nappal később, 1848 március 11 –én Irinyi József tollából megszületett a 12 pont, melyet Kossuth programjára épített petícióként a József napi vásárra érkező vidéki parasztság előtt akartak felolvasni.
A parasztság esetleges felkelésétől és a párizsi eseményektől megijedt főrendi ház számára az utolsó csepp a pohárban, a Bécsben kitört forradalom híre volt. Amikor március 13 –án Pozsonyba érkezett a bécsi forradalom híre, a felsőház is beadta a derekát. Megtörtént a felirati javaslat kibővítése, és elfogadása. Két nappal később 1848 március 15 –én reggel 10 órakor 72 képviselő, köztük Kossuth és Széchenyi vitte gőzhajón Bécsbe a javaslatokat melyek az uralkodói jóváhagyás esetén Magyarország számára egy új kort jelentettek. Közteherviselés, örökváltság, nemzeti kormány, sajtószabadság, unió Erdéllyel, évenkénti országgyűlés, a papi 10-ed és ősiség törvény eltörlése, a feudalizmus végének és a modern szabad fejlődés kezdetének szinonimái voltak. Miközben Kossuth a forradalmi Bécsbe érkezett, ahol ünneplő tömeg fogadta, megindultak március 15 –e pesti eseményei is. Kitört a forradalom.
Pest-Buda 1848 március: A forradalom közvetlen előzményei
Az Európa szerte fellángoló forradalmak hatására Pest-Buda radikális ifjúsága is szervezkedni kezdett s célul tűzte ki a Magyarország számára legfontosabb jogok kivívását. Az ifjúság a Pilvax-kávéházban tartotta gyűléseit,vezetői az ú. n. "tízek társaságá"-nak tagjai voltak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Tompa Mihály, Kerényi Frigyes, Pálffy Albert, Lisznyai Kálmán, Pákh Albert, Obernyik Károly, Bérczi Károly és Degré Alajos. Kávéházi asztalukat a haladó polgárság "a közvélemény asztalának" nevezte el.
A Pest-Pozsony-Bécs között közlekedő gőzhajók rendszeresen hozták a fővárosba a pozsonyi országgyűlés híreit, így az alsótábla "felirati javaslata" határtalan lelkesedéssel töltötte el őket, míg a felsőtábla halogató politikája hatalmas haragot váltott ki belőlük.
Ezek a szélsőséges indulatok magukkal ragadták Pest-Buda népét is.
A pest-budaiaknak ezt a felbuzdulását az ifjúság fel akarta használni: a tömegek erejével akart nyomást gyakorolni a tétovázó országgyűlésre. Elhatározták, hogy a párizsi reform bankettek mintájára Rákosmezején forradalmi lakomát rendeznek, amelyre meghívják a haladó szellemű polgárságot és a népet. E bankett előtt néhány nappal pedig népgyűlést tartanak, abból a célból, hogy az ifjúság refom követeléseit a polgársággal megismertessék. Az ifjúság az előkészítés lázas munkájában hathatós segítőtársra talált az ú. n. Ellenzéki Körben, amely készségesen csatlakozott a fiatalok mozgalmához. A népgyűlést március 14-re hívták össze, a szabadtéri bankettet pedig 19-ére tervezték. A bizottság március 11-én este, hosszas tárgyalás után megszerkesztette a népgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot: az ú. n. 12 pontot.
Március 14-én, az Ellenzéki Kör nagytermében 3 óra után Fényes Elek, az Ellenzéki Kör alelnöke nyitotta meg a népgyűlést. Utána Irányi Dániel szólalt föl és ismertette a politikai helyzetet. Beszámolt a külföldi mozgalmakról és követelte, hogy a magyar nép is vegye kezébe jövőjének kialakítását s haladék nélkül terjessze jogos kívánságait az országgyűlés elé. A népgyűlés szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadta Irányi szavait. Különösen a 12 pont váltott ki nagy lelkesedést. Ennek láttán az elnökség határozatot hozott, hogy a felolvasott 12 pont a nép megmásíthatatlan kívánságait tartalmazza s azok megvalósítása a nemzet legfontosabb feladata.
Az ifjúság nevében a 21 esztendős Vasvári Pál lelkesen pártolta Irányi indítványát, és javasolta, hogy a kérvényt - lehetőleg számos aláírással - a legrövidebb időn belül küldöttség vigye fel Pozsonyba és terjessze az országgyűlés elé. Amennyiben az országgyűlés nem hajlandó a kérvénnyel foglalkozni, a küldöttség menjen egyenesen Bécsbe a királyhoz.
Vasvári indítványa, különösen annak utolsó része, rendkívül nagy tetszést aratott a hallgatóság körében.
- Úgy van! Nagyon helyes! - kiáltották innen is, onnan is. - Menjünk Bécsbe! Forduljunk egyenesen a királyhoz!
Klauzál Gábor azonban kudarctól és zendüléstől tartott, ezért azt javasolta, hogy a kérelem minden pontját előzetesen küldjék fel Pozsonyba Batthyány Lajosnak, az Ellenzéki Kör elnökének, hogy ő országos aláírási mozgalmat indítson. A nép százezreinek aláírásával ellátott kérvénnyel nagyobb hatást lehet elérni, mert arról valóban elmondható, hogy az egész nemzet kívánsága.
Végül a népgyűlés az eredeti javaslatot fogadta el, majd az elnökség a Pilvax-kávéházba vonult át a további teendők megbeszélésére. Az ifjak kisebb csoportokba verődve tárgyalták a nap eseményeit, amikor egyszerre egy pelyhedző állú fiatalember rontott be az ajtón. Az illendőség szabályait félrelökve keresztültört a beszélgető csoportokon, felugrott az egyik biliárdasztalra s harsány hangon a következőket kiáltotta a jelenlevők felé:
- Uraim! Most jöttem a bécsi hajóval. A pozsonyi ifjúság küldötte vagyok. Rendkívüli hírt hoztam az önök számára. - Itt kis szünetet tartott, hogy az érdeklődést még jobban felcsigázza, majd hangját kieresztve folytatta: - Bécsben tegnap kitört a forradalom! Metternichet megbuktatták. A nép barikádokat emel és fegyverkezik!...
A váratlan fordulat összekuszálta az emberek gondolatait. A bejelentést mély csönd fogadta, amit egy ércesen csengő hang tört meg:
- Íme, a forradalom förgetege már itt zúg a közeli szomszédban! És mi tétovázunk?! Nem! Cselekedni fogunk!
Mindenki a hang irányába tekintett: az asztal tetején ott állt Petőfi Sándor, mellén összefont karokkal. Máskor halvány arcát most pirosra festette az izgalom heve, tüzes fekete szemében szokatlan láng gyúlt.
- Igaza van Petőfinek! Úgy van! Cselekedni fogunk! - zúgták Petőfi szavaira az ifjak.
A kedélyek csillapultával Irányi szólalt fel:
- Polgártársak! Petőfinek igaza van! Mi nem érünk rá várni. Ne hagyjuk tehát magunkat a formák életölő korlátai közé szoríttatni! Miután a helyzet egész váratlanul megváltozott, a délutáni népgyűlés határozata is fölöslegessé vált. Semmi bankettezés, semmi pericionálás többé! Mondjuk ki, hogy mi a 12 pontnak és a nemzet kívánságainak azonnali életbe léptetését követeljük!
Rövidesen több forrásból is megerősítették a bécsi forradalom kitörésének hírét. A lapok külön kiadásban hozták a hiteles tudósítást. Az újságokat szétkapkodták, a nép izgatottan rohant a Pilvax-kávéház felé. E feszült időben vezetőitől várta a további irányítást.
Klauzál Gábor is a Pilvax-kávéházba sietett. Értesült az ott történtekről és elejét akarta venni az ifjúság "meggondolatlan" cselekedeteinek. Határozatának megváltoztatására kérte az ifjúságot.
Erre az egyik író az asztalra ütve így kiáltott fel:
- Nagyon szépen, nagyon okosan beszélt Klauzál polgártárs, de most olyan időket élünk, hogy nem kell az okos emberek tanácsára hallgatni.
Erre a megjegyzésre élénk derültség moraja futott végig a termen.
Klauzál látta, hogy minden igyekezete hiábavaló és elhagyta a kávéházat. Lassan a tömeg is eloszlott. Az ifjak magukra maradva tovább tanácskoztak s bár éjfél felé járt már az idő, végleges határozatot nem tudtak hozni. Sokan türelmüket vesztve távozni készültek.
Ekkor Vajda János a kávéház ajtajához rohant, becsukta és elébe állt.
- Uraim! - kiáltotta. - Önök innen addig ki nem mennek, míg nem határoznak.
Ez a fellépés azután hatott is. Az ifjúság vezetői most már gyorsan megállapodtak, hogy másnap az egyetemi hallgatók bevonásával tüntetést rendeznek és azonnal életbeléptetik a nemzet kívánságit tartalmazó 12 pontot. Megalkuvás nincs, tárgyalgatás nincs, ha kell, a császári szuronyokkal is szembeszállnak.
Ezután a 12 pontot a változott viszonyoknak megfelelően újra átdolgozták.
Éjfél elmúlt, mire felosztották egymás között a feladatokat s nagy cselekedetekre készülve, lázasan tárgyalva a következő nap teendőit, kettesével-hármasával hazaszéledtek. Lépteik kopogása a macskaköves utcákon itt is, ott is felverte az álomba merült város csöndjét...
Források:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
