Húsvét vasárnap
NeMo 2009.04.12. 00:00
NeMo 2009.04.10. (Archív)
Képek: Turini lepel, tojásfestés.
Húsvét vasárnapja, a feltámadás ünnepe.
HÚSVÉT VASÁRNAP
Húsvét vasárnapja, a feltámadás valódi ünnepe. Jézus nagypénteken meghalt a kereszten; oldalát, szívét lándzsával szúrták át, valóban és egészen halott. Még pénteken Arimateai József elkérte testét Pilátustól és egy sírba helyezte. Szombaton, a zsidók hagyományai szerint nem lehetett dolgozni, vagyis a testet csak később kenhették meg a hagyományos balzsamozó fűszerekkel. De micsoda meglepetést okozott, amikor a tanítványok és Jézus anyja, Mária csak az üres sírt és a gondosan összehajtogatott halotti leplet találták ott, ahová Jézust helyezték. A később turini lepel néven megismert leplet... A sírt hatalmas kő takarta, egyetlen ember képtelen lett volna elgördíteni, ráadásul római katonák őrizték, nehogy a holttestet ellophassák... a test mégis eltűnt. Hogyan? A lepelre pedig a halottnak vélt Jézus testének több dimenziós lenyomata került. Hogyan? Ki-ki ítélje meg hite szerint. Az én hitem szerint: feltámadt.
Persze az ebéd is hagyományosan ünnepi, ezután pedig lányaimmal mindig nagy tojásfestésbe kezdünk, a szép magyar hagyományt megtartva. Jómagam már évek óta ősi magyar motívumokat használok fel hímestojásaim díszítésére, amit Malonyai Dezső magyar népművészetről szóló könyvéből gyűjtöttem. Nem könnyű a tojást szépen, egyenletesen festeni, nagy odafigyelést igényel, de mindig nagyon élvezem.
Lányaim munkája évek óta lenyűgöz: azt a türelmet, amit legkisebb lányomnál tapasztaltam, felnőttnél is ritkán látja az ember, 5 éves kora óta művészi hímes tojásokat készít! Középső lányom is szépeket alkot, de mindig sietősen és türelmetlenül fog hozzá, és persze soha sincs megelégedve az eredményel, pedig csak a türelem hiányzik, a tehetsége éppúgy megvan, mint a családunk bármely tagjának. Majd megjön az ihlet, csak ki kell várni.
Nagylányom, ha épp van kedve, csodaszép tojásokat fest, öröm nézni. Persze a hagyomány nemcsak lányoké lehet, az én férjem például imád tojást festeni, mindig leül közénk.
|