Advent 2008
NeMo 2008.11.30. 00:56
Advent: készülődés. Nem a bevásárlőközpontok túlzsúfolt tömege, nem a drága ajándékok... Nem. Vajon megszületik-e a Szeretet a szívedben? Vajon meg tudsz-e bocsátani azoknak, akik bántottak, megaláztak? Be tudod-e vallani, ha vétettél a szeretet parancsa ellen?
Felkészültél???
Ha igen, hidd el: a Megváltó a szívedben is megszületik újra MOST és ITT.
Európában, Magyarországon, egy elidegenedett és szeretet nélküli világban.
FÉNY KELL A VILÁGNAK!
NeMo: Mezítelenül jöttünk
Mezítelenül születtem e világra,
S csak csupasz lelkem él tovább, ha meghalok.
Mit ér az önzés, karrier, harácsolás,
Csak légy jó, légy tiszta: ez minden vagyonod.
Mondd, Te mit tennél akkor, ha tudván tudnád,
Nincs több napod, ez a legutolsó perced?
Vajon milliárdjaiddal törődnél- e,
Vagy kitárnád karjaid, hogy átöleljed
Szeretteid, barátaid, s a világot,
Mely meglehet, sosem adott boldogságot,
Csupán milliónyi gyönyörű- szép álmot
Sóvár vágyat, lélek-meleg tündértáncot?
A világ, jóllehet, megdermedt, jéghideg,
ám a szívünk mélye mégsem lehet rideg,
ne zárd hát kalitkába a szeretetet,
csak érezd, csodásan meleg, forrón lüktet.
Lüktet, olyan mód, ahogyan szívünk dobog,
mert lelkünk mélyén lángja dacosan lobog.
Karold hát át szeretettel a világot,
s ne szakítsd le a megtört szárú virágot.
Ne hajhászd hát az önzést, gyönyört és vagyont,
hidd el, holnapra minden kincsed elenyész,
te légy jó mindvégig, s szeresd a világot...
hidd el, mindaz, ami földi úgyis elvész!
Mezítelenül születtem e világra,
S csak csupasz lelkem él tovább, ha meghalok.
Szeretettel ölelem át a szenvedőt,
s talán mosolyognak rajtam az angyalok.
(2008.07.26- 11.20)
|