|
Időtlenül
2014.02.06. 10:36
Időtlenül
Fák ágán zord szél kavarog,
hulló falevél a röpke lét,
bolyongó hajó csavarog
járva a fájdalom tengerét,
és mint túlterhelt csavarok
szakadnak az álmok sorra szét,
a magasban sirály jajong,
keselyű fosztja meleg fészkét.
Fák ágán zord szél kavarog,
hulló falevél a röpke lét,
százszínű pillangó csapong,
mert vonzónak tartotta a fényt,
nem hangoskodik, nem zajong,
bár percnyi élete most a tét,
a ragyogás mindent kiolt,
nem számít többé a tarka rét.
Fák ágán zord szél kavarog,
hulló falevél a röpke lét,
a Sohamadár szárnyat bont,
mint főnix, időtlen tűzben ég,
nyughatatlan szíve bolond
muzsikával röpíti feléd,
hisz elcsitulna minden gond,
ha végre tenyeredbe vennéd.
2013.01.27.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
