|
Lány:
Csak ülök melletted. Most csak hallgatok.
Csak nézlek, és... Csak úgy… boldog vagyok.
Jó itt veled. Jó nagyon.
Megszűnik minden bánat, minden fájdalom,
ha kedves hangod hallgathatom.
És csak mesélsz a múltról, jelenről,
- érzéseiden kívül mindenről -
És csak nevetünk, csak nevetünk,
talán a világ is táncra perdül velünk.
Melletted minden jó kedvvé válik,
ami bántott eddig az már nem számít,
olyan jó itt lenni veled!
Érzem, ahogy lényedből árad a meleg,
- mit meleg? Forróság - felém. Már nem félek.
Bármit elmondhatok,
komolyan nézel rám, és hallgatod,
s tudom, a titok köztünk marad.
Cserébe bölcs szavakat kapok,
melyekből erőt merítve szárnyalok,
a szívemben éledő fénytől minden ragyog.
|
Fiú:
Csak ülök melletted. Most épp csak nézlek.
Szívemet meleg járja át, hát mitől félek?
Jó itt veled. Jó nagyon.
Átjár a jókedv, a meleg, és én hagyom.
Bánatos voltál, hát panaszod meghallgatom.
Szomorú voltál, hát megnevettettelek,
mert szeretek együtt nevetni veled,
És csak nevetünk, csak nevetünk,
talán a világ is táncra perdül velünk.
Boldog vagyok, mert már jobb a kedved,
és főzök kávét, mert tudom, szereted.
És mesélek, mert ahogy hallgatod,
csillog a szemed, és a mosolyod…
csak nézlek. A mosolyod: ragyog.
Bármit elmondhatok,
komolyan nézel rám, és hallgatod,
s tudom, a titok köztünk marad.
Cserébe szavaim versbe foglalod
és a lelkedből áradó dalok
fénnyel töltik meg a borongós napot.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
