Nélküled…

Nélküled, Tündérem, nem kapok levegőt,

Sivár a világ és vigasztalan a Föld.

Nélküled… valami fájdalom szorongat,

Keserű az édes, a szép is fájdalmas.

A szívem is hiába dobban nélküled,

Hát ne is dobogjon, ha nem vagyok veled!

Nélküled könnyé változnak mind a vizek,

És a kánikula is dermedten hideg.

Nélküled az ég tépett felhőrongy-paplan,

Szárny nélkül zuhan a föld felé egy angyal.

Nélküled némán hallgatnak mind a dalok,

Mert minden, mi szép bennem, Általad ragyog.

06.12-07.10