Élet és halál

Fekete szárnyával beborít,

a feneketlen űrbe csábító angyal,

küzd érted egy fényes jelenés,

izzó tűzben égő élet szárnyal.

Fekete és fehér,

élet és halál.

Hogyha megszülettél,

biztos rád talál.

Fehér szárnya lepelként rád borul,

az életbe visszahív, akarod konokul,

harcol vele a fekete szárnyú végzet

talán azt gondolod, az élet csak igézet.

Ádáz küzdelemben nyúl érted élet és halál,

mindegy hogyan éltél, biztosan rád talál.

Vakon próbálkozol ebben a harcban,

kergetni próbálod, ha jő a sötét angyal.

Orvosként mindkettő szárnya meglegyint,

nem tudod, melyik győz holnap reggelig.

Melletted az élet fénylő illúziója,

a halál feletted függ, mint Damoklész kardja.

Minden halállal kevesebb leszek,

mert végül eljő, akármit is teszek.

Ha a harc végén eljő a sötét szárnyú Lélek,

Ha itt lesz az idő, hidd el, nem félek.

elrepülök majd a fényes csillagokkal,

őrizlek tovább a mennyből, mint egy angyal.

2009-08-19/

2009.10.03