Illúzió

Illúzió.

Az élet talán csak illúzió.

Álom az is, hogy átöleltél...

álom minden és illúzió.

Földhöz ragadtan élek,

bár vágyom a szárnyalásra,

de amikor szárnyra kelek,

már nem tudom,

már nem merem hinni,

remélni,hogy igaz lehet...

mert csupán egy illúziónak érzem,

s már nem hiszek abban,

hogy talán igaz,

hogy talán igaz is lehet,

hogy a remények

valóra válhatnak,

hogy az álom szárnyak elragadnak,

s valóban repülhetek

ott, ahol kristálytiszta a lég,

ahol fényben fürdik, s száz színű az ég,

s túl az Óperencián

Te, meg én...

túl az óceán jegén,

túl a hitehagyott világ ködén,

túl mindenen,

túl talán az életen,

fagyból felolvadva,

minden földit elhagyva,

minden tiltást és tabut,

nyitva a szeretetre kaput...

már nem merem remélni...

hogy túl az álmon...

én megtaláltam, de vajon Te...

vajon mersz-e

kiszakadni a konvenciókból,

a szűkre szabott világból?

Hiszed-e, hogy szeretsz?

Hiszem-e, hogy szeretsz?

Vagy csupán illúzió volt az

a meleg,

forró,

mindent eláruló

ölelés?

2009.01.25