TÜNDÉRTÁNC

Az égi szekér hajdanán

a Hold kövér karimáján

ballagott,

Mély-sötét bársonyos éjben,

űr sejtelmes rejtekében

barangolt.

A Hold kerek ábrázatán

narancsszínű telt orcáján

mosoly ült,

kis egérke sajtnak nézte,

tücsök meg az égre nézve

hegedült.

Békák kara tónak partján,

szellő - füvek zongoráján

játszott,

csillag hadak miriádja,

éji fények száz csodája

látszott.

Titkos lények szerte-széjjel

kergették a pajkos széllel

az időt,

ki felnézett, álmot látott:

bégető felhőnyáj táncolt

keringőt.

Tündérszárnyak suhogása

verte fel a tücsökdalos

legelőt,

fényes szentjánosbogárka

csodálkozva szelte át a

levegőt.

Apró sárkány, igen merész

égre szállva szekérrúdhoz

odaért,

Tündértánchoz báli fénynek

lopott, túl a messzeségben

csillagfényt.

Mesevilág, álomvilág,

ki égre néz, láthat csodát

gyermekként,

Álmodj bátran, álmodj ébren,

álmodj szíved közepében

égi fényt!

Göncölszekér jót mosolyog,

lomhán tovább ballag a Hold:

meseszép,

tündértánc a csillagfényben

álmod békés mezejében

lám, elért!

(2008.07.26 – 11.20)