Éden

Más világ volt:
A felhők mögül kikandikált a rőt Hold
sápadtan kacsintottak fényes csillagok.
Nem volt vadul zakatoló gépi élet,
önző vágyak nem zavarták meg a létet.

Szép világ volt:
Angyalok suhantak a kristályos légben,
csillagpor-sziporkákkal sugdosva éppen,
s a pajkos-játszi tündérekkel karöltve
szeretet-felhőket szórtak a zöld földre.

Csend szava szólt:
Manógyerekek álmából csordogáló
ezüstös fényű ringató mesefolyó
hátára vett és lágyan messzire sodort,
a lét csillogó boldogsággá oldódott.

Gyere velem:
Lásd álmomban hívogat ma is az Éden,
gyémánthegyek intenek a messzeségben.
Csupa-csoda, csupa csilingelő kacaj,
Nincsen benne pénz, hatalom és zűrzavar.

Gyere Velem:
Álomországban mindent Neked adhatok,
Nincsenek tabuk és tiltott gondolatok,
Nincs sóhaj, s gond, nincsenek fájdalmak, s fagyok
Álomországban, Édenben Veled vagyok.

***
(Mesefolyó Hozzád sodor,…
Tündérszárny nőtt a hátamon.
Gondolat szárnyán repülök,
A boldogságtól szédülök.)

2008.05.29