Máshol, máskor (álom): repülök, távol a világtól...

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol.

Kiemelkedem, elrepülök ebből a világból.

Álmok, vágyak, más világ,

Agyam lázban ég, s ezernyi dimenziót vált...

A föld felett szárnyak nélkül suhanok,

Fülembe angyalok súgnak hétpecsétes titkot.

Nem értem szavukat, mégis érzem;

tündércsilingelés mosolya árad szét szívemben.

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol...

repülök, távol a világtól...

Fekete:

a hegymélyi barlangok tátongó öble...

Hófehér angyal repít a fekete éjbe.

Isten hátán fennséges bársonypalást a végeten űr,

csillagok hunyorgó fényeibe ezer álom vegyül.

S hogy vajon az eljövendő mit hoz?

Éjsötét kristálygömbbe rejtett titkok.

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol...

repülök, távol a világtól...

Zöld:

akár a harmatfényben fürdő Föld,

smaragdok, mélyzöldben tündöklők.

Tavasszal a rügycsipkébe öltözött világ,

hunyt szemmel is hallod a madarak szavát.

Piszkos barnászölden hömpölyögnek a folyók,

zöld mohát izzadnak a kőhalmok.

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol...

repülök, távol a világtól...

Bíbor:

Hajnal a fényben fürdő havason,

Alkony egy elfeledett tavaszon.

Bíborszínű a forró vér,

a láng, mely utadon elkísér.

Vérvörösen izzó kohók,

szívem tüze ahogy lobog.

Bíborba öltözött fennség,

kezeimben a mindenség...

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol...

repülök, távol a világtól...

Sárga:

leharapott hegyek oldalán a márga,

a patakvölgyben fürgén futó szalamandra,

a lomhán ballagó Nap vakító égi fénye,

a tavaszi réten megbúvó apró virágok kelyhe,

a narancsosra festett tűzforró sivatag...

Lepkeszárnyon suhanva hívlak...

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol...

repülök, távol a világtól...

Kék:

mint metsző tiszta, téli reggelen az ég,

kék, akár a csillagtüzeket rejtő lég.

Kéken ragyognak a tengerek,

csillanva üzennek kéken a hegyek,

Kéken izzik szemedben a meleg...

Tavak vize csendben pereg,

s kéken csillan a havas táj,...

Ó, bárcsak velem álmodnál!

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol...

repülök, távol a világtól...

Ezüst

Csillagpor, amely a szívembe került,

és ezüstszín szárnyalással Hozzád repült...

Lágy szellőtől ringatott hullámok selymes fénye,

tündérléptek nyomán a Hold ezüstöt szór a rétre...

A szín, mely hajad színét oly kedvessé teszi,

Ezüstösek szürkéskék szemed pajkos szikrái...

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol...

repülök, távol a világtól...

Fehér:

tündöklő, vibráló, igéző fény,

kristálycsillámpor havasok tetején,

szivárványból összegyűjtött színek,

testem a Föld fölött halkan lebeg...

Vakító ruhádhoz simulok,

ölelő kajaidba bújok...

Máshol, máskor...

lehunyt pilláim alatt fénykarikák,

színek kavalkádja táncol...

Csak egy álom:

ringató, kedves, csendes álom...

repülök, suhanok távol a világtól...

2008.03.29.