KERESZTÚT

XI. állomás: Jézust keresztre feszítik

Csuklóid és lábad átverték szegekkel,

fuldokolva kapkod levegőért tüdőd,

tárt karjaiddal a világot öleled,

durva kacajjal hallik fel Hozzád a gőg.

kíntól csorgó verítékedbe vér vegyül,

sebzett szájad összetapad, szomjúhozol,

a katonák többsége röhögve örül

gúnyolva ecettel itatnak - izsópon.

majd két oldalról szólít Téged két lator:

gyaláz az egyik: „Szabadítsd meg magadat!”

A másik: „Büntetésünk méltó jutalom,

emlékezz meg rólam, ha eljön uralmad!”

„Bizony még ma együtt ünneplünk Atyámnál!”

szólsz a bűnözőnek, aki látott és hitt,

Örömhíred; aki igaz hittel néz Rád,

bűneit megbocsátva adsz annak gyógyírt.

2008.03.15