Tavasz a Kisbalatonnál

Apró kék csillagvirágokkal pettyezett rét,

harmatcsepp csillantja meg minden fűszál hegyét.

Tarka pille pihen fehér virág kelyhében

sirály rebben fel, lebegve azúrkék égen.

Odébb sárga virágoktól vidám mélyzöld fű,

cirpel a réten százezer tücsökhegedű,

hattyú nyújtogatja szárnyait, s fehér nyakát,

tó csendes vizén suhan, siklik kecsesen át.

Sejtelmes ködpárába burkolt erdőszélen

víg rigófüttytől hangos ébredő lápréten

kacsák hápogását repíti felém a szél,

bókoló sás a nyár ígéretéről mesél.

Tündöklő égbolt, ezüstben tükröző habok,

nyugalom költözik a szívbe, szépség ragyog,

Éled a szív és minden bánat messze repül,

Lelkem a zsongó, ébredő tavaszba merül.

2008.03.05