Agnus Dei

Agnus Dei, aki elveszed bűneinket,

kérlek, ne nézd égbe kiáltó vétkeinket,

könyörülj rajtunk és vezess az életen át,

hogy elkerülhessük a bűnt, s az örök halált!

Agnus Dei, cipelem Veled a kereszted,

koholt vádakkal amikor illetnek Érted.

Ám ha kell, hát inkább tűrök száz ostorcsapást,

s Érted szívesen viselek töviskoronát.

Agnus Dei ne feledd; csupán ember vagyok,

szívem Tiéd, mégis szeretetre sóvárgok.

Emberi léptékekben mérd, kérlek, utamat

és olykor a hitemhez egy kis reményt is adj!

Agnus Dei... vágyva vágyom a szeretetre,

ölelő karokra és nem a gyötrelemre.

Boldogságra teremtettél, hát erre vágyom,

gyöngédségre... csakhogy soha fel nem találom.

Agnus Dei: fáj a magány, mert nem értenek,

hiszen utadra lépni oly kevesen mernek,

fáj, hogy semmibe veszik a Te akaratod,

s hogy elutasítanak minden jó szándékot.

Agnus Dei: szívem mélyén tiszta szeretet,

úgy cipelem, mint Te egykoron keresztedet,

a segítség, amit nyújtok: töviskoronám,

igaz-vágyó szívem száz ostorcsapást mér rám.

2008.03.03

******

 Agnus Dei (Isten Báránya...)