Esti csillagok

Ó, gyönyörű, meleg szemek,
benne az esti csillagok,
hogyha beléjük nézhetek,
minduntalan megborzongok.

Ó pajkos és csintalan humor,
mellyel nap-mint nap vigasztalsz,
szívemre bárki, ha tipor,
minduntalan bátorítasz.

Csillagfény az éjszakában
szereteted, mely körülfon,
s fényedet átadva nekem,
barátság, mivel viszonzom.

Sötétben csillagsziporka
mely két szív közt hídként feszül
a lélekből áradó csoda,
amely mindig viszonzást szül.

Vajon ki szeretett előbb?
Lényegtelen... szeretsz: érzem,
Tisztán állok Isten előtt,
bár lényed betölti életem.

2008.01.31.