Most

Most itt vagy velem.

Hiába a távolság és az idő.

Elmosott képed, kedvesem,

szememben, agyamban eljő.

Most itt vagy, itt vagy,

bár elválaszt a távolság.

Szerettelek?

Kimondani is bátorság.

Ha távolság, ha tér, ha idő,

vagy gyávaság, vagy másik nő,

vagy csak egy gyenge pillanat,

mi elválaszt: ne hagyd magad!

Mitől lesz szép az, ami szép?

S mitől szépül meg, ami rosz volt?

S mitől lesz tavasszá a tél,

s mitől repül el a gondod?

Itt vagy velem:

Nem választhat el tér és idő,

nem választhat el semmi nő,

mert ha Rád gondolok,

velem van mosolyod,

S örökre Velem marad!

1990. 08. 21