Ünnep ?

Valahogy másképp képzeltem…

Estétől reggelig éreztem,

hogy csak a hátadat nézhetem.

Megvetsz? – Nem szólsz! – Új félelem.

Valahogy másképp álmodtam,

s tegnap csak forgolódtam álmatlan,

éberen virrasztva ágyamban,

mert tudod, ismered vágyam. Jaj;

Te hideg, szilveszteri jégcsap!

Ne légy már velem ilyen hó – fagy!

Decemberi – januári tél vagy?!

Kétségek, árnyak közt ne hagyj!

Kiáltanék, hogy meghallhass,

de nem nyithatom szájamat,

mert úgy más is meghallhatná,

talán rögtön továbbadná…

Csak a szemem beszélhetne,

de nem nézel a szemembe,

hátat fordítsz egész este,

tévé fényébe meredve…

Néha – néha felnevetgetsz,

puszit adni elfelejtesz

éjfélkor; bár mindenki kap…

vajon miért haragudhatsz?

Nem, nem értem, mi van Veled!

Elrontottad jókedvemet,

hogy ünneplek egyszer Veled!

Hidegen hagy már Kedvesed?!

Máshogy rendezted életed,

és Te is csak nevetsz – nevetsz,

úgy, ahogyan a többiek:

Rajtam nevetsz, titkon megvetsz!?             

1989 jan 2.