Levélváltás unokatestvéremmel
NeMo 2007.09.01. 23:44
Beszédes kérdés unokatestvéremtől:
"Halottak százairól van szó" - Horváth Ágnes felel az "auschwitzi" állapotokért? http://jobbinfo.tvn.hu/news.php?readmore=1142
Magukra hagyott kórházi betegek, a sürgősségi esetek 16 órás várakoztatása, a halottak méltóságának megtépázása - így foglalta össze drámai tapasztalatait az egészségügyi intézményeket járva az ország egyik legnevesebb idegsebésze, Csókay András az InfoRádiónak.
A szombathelyi Markusovszky kórház idegsebészeti osztályának vezetője közölte: a neurológiai, idegsebészeti osztályokra kiszáradt, eszméletlen betegeket küldenek rendszeresen, mert nincs nővér, aki megitassa őket.
Leggyakrabban a krónikus belgyógyászati osztályokról, szociális otthonokból érkező idős, kiszáradt betegek válnak eszméletlenné, akik tele vannak felfekvésekkel, és "saját ürülékükben fetrengenek" azért, mert a személyzetet elbocsátották, így nincs, aki ápolja őket - fűzte hozzá a professzor.
"Ahol hatvan betegre jut egy nővér, ott nem lehet beszélni érdemi ápolásról" - jelentette ki az idegsebész. Csókay András legszörnyűbb élménye az volt, mikor az egyik kórházban azt látta, hogy egyetlen boncmester próbált rendet tenni a boncteremben.
"Három hulla egy kocsin, egymás hegyén-hátán, valahogy úgy, ahogy Auschwitzban vagy Mauthausenben volt" - emlékezett vissza a szombathelyi Markusovszky kórház idegsebészeti osztályának vezetője, aki hozzátette: ez a halottak méltóságának megtépázása, a helyzet oka pedig itt is a létszámhiány és az anyagi forráskivonás.
A professzor közölte: egy orvoskonferencián az is elhangzott, hogy az orvosok a súlyos állapotú, nagy gazdasági és humán erőforrásokat felemésztő betegek helyett inkább a középsúlyos állapotú páciensekkel foglalkozzanak, mert így mégis kisebb lesz a halottak száma.
"Ez a szörnyűséges helyzet, amit az egészségügyi kormányzat teremtett, tulajdonképpen amatőrré teszi az egészségügyi ellátórendszert" - jelentette ki Csókay András. Hozzátette: itt halottak százairól van szó.
InfoRádió
Saját tapasztalataim
Hála Istennek, a BIK-ben még nem tartunk itt... de közeledünk a hasonló állapotok felé, bár Csókay mindig is túlzott...
Sajnos el tudom képzelni, hogy igaza van...
El tudom képzelni, hogy van már olyan kórház, ahol valóban így van...
A nagyobbik baj, hogy fogalmam sincs, mit tehetnénk azon felül, hogy a munkánkat továbbra is igyekszünk magas szinten, fizetség és hála nélkül is elvégezni.
A BIK-ben szintén katasztrófa-állapot felé haladunk, a gatyaszíj-húzogatás ellenére állítólag havi 30 millió körüli veszteséget "termelünk".
A Sebészeten olyan fokú a nővérhiány, hogy a 36 ágyra + 13 Urológiai ágyra (49) "MÁTRIX" rendszerben beosztott nővérek műszakonként ketten vannak, vagyis 25 ágy/nővér. Nappalos műszakban ez kb 10 műtétes ellátását jelenti, felvételes ügyeletben a lányok inget-gatyát elhagynak, úgy sem győzik... tegyük fel, érkezik adott esetben 1-2 vérző, 1-2 bélhűdéses, akit sürgősen operálni kell mondjuk egy azonnali műtétre váró shockos állapotú beteg, pl. fekélyperforatioval, meg egy vakbelgyulladásos... hogy a 6db KÁNY (Központi ÁgyNyilvántartó)-számból induljunk ki. Csütörtökön kollégám a kilencedik betegnél unta meg a tortúrát és szólt be a KÁNY-nak, hogy ne küldjenek több beteget... küldtek. Emeletes ágyaink még nincsenek... Hely sem volt több... a betegek meg jöttek...
A BIK-ben az az elvárás, az alapelv, hogy nem küldözgetjük tovább a betegeket, ha beutalták, ellátjuk. Mindnyájan tudjuk, hogy ha egyszer továbbküldjük a mentővel, lehet, hogy csak a hatodik, hetedik kórház tudja fogadni... az a kérdés, túlélné-e? Így hát igyekeznek a kollégák minden rászorulót ellátni... ez néha a lehetetlennel határos helyzeteket teremt és ez egyre fokozódik...
Nos, nem szomorítalak tovább, attól tartok, hogy Csókay a jelen esetben nem, vagy nem nagyon túlozta el a helyzetet...
Puszi! NM
|