|
Az április elsejei változásokkal korántsem fejeződik be az egészségügy átalakítása. Az intézkedések nyomán újabb 30-40 kórház gazdálkodása lehetetlenülhet el. Szakemberek attól tartanak, hogy a megmaradó kórházak nem tudják majd fogadni a megszűnők körzeteinek betegeit.
Szekszárd két hétre leállította a nem életmentő műtéteit, miután a megyei önkormányzat nem tudta tovább vállalni, hogy az egészségbiztosító helyett finanszírozza az operációkat. A tavalyi megszorítások részeként ugyanis a kórházaknál befagyasztották az elvégezhető beavatkozások mennyiségét - ezenfelül a biztosító akkor sem fizet, ha a beteg élete múlik rajta.
A Tolna megyei kórház döntéséből országos botrány kerekedett. Az újonnan felállított Egészségbiztosítási Felügyelet revíziót kezdett az intézetben, és szabálytalanságra is bukkantak. Ám nem a műtétek elhalasztása ütközött jogszabályba, hanem csak az, hogy a kórház nem közölte a betegekkel az operációk időpontját. Molnár Lajos egészségügyi miniszter tavaly ősszel írásban utasította a kórházakat, hogy kapacitásuk 30-40 százalékát hagyják meg a sürgős, életmentő beavatkozások elvégzésére, a kiszoruló betegeket pedig helyezzék várólistára. A szekszárdi eset óta kiderült, az ország minden nagyobb kórházában elhalasztanak műtéteket - műtő és orvos éppen lenne, csak pénz nem jut rá.
Ám ha a súlyponti (vagyis a megyei intézmények, az egyetemek és néhány nagyobb vidéki) kórházak már az eddigi esetszámmal sem tudtak megküzdeni, akkor az április elsejétől felszámolandó osztályok és kórházak betegeit ki fogadja majd? - ez a leggyakoribb kérdés, amit ma az egészségügyi szakemberek egymásnak szögeznek. Április 1-jétől ugyanis a legtöbb súlyponti kórház is jelentős számú ágyat veszít. Nagykanizsán például a 72 sebészeti ágy helyett csak 40 marad, éves szinten hétszáz pácienssel kevesebbet tudnak fogadni, ehelyett azonban négyszázzal több betegre számíthatnak az átalakítások miatt.
Mindaz, ami az egészségügyben most történik, a Gyurcsány-csomag legkeményebb része. A kormány azt vállalta, hogy 2009-ig a nemzeti össztermék (GDP) 0,9 százalékával csökkenti az egészségügyi kiadásokat. Ez drámaian magas mérték, figyelembe véve, hogy 2006-ban a gyógyító intézményekre (fogorvostól a kórházon át az ápolási otthonokig) a GDP 3 százalékát fordították. Ennek része a kórházak bezárása, összevonása, átalakítása is.
HALASZTOTT MŰTÉTEK
A lépések egy része elkerülhetetlen, ugyanis az ötvenes években kialakított magyar kórházi szerkezet túl nagy, a kisebb beavatkozásokat egynapos sebészeteken is el lehetne végezni, számos beavatkozáshoz pedig elég lenne egy jól képzett szakorvos és egy szakorvosi rendelő. Csakhogy az átalakítás - legalábbis eleinte - pénzbe kerülne, a mostani reform legfontosabb eleme pedig éppen a pénzkivonás. Ezt hangsúlyozza lapunknak Szilvási István, az Országos Civil Fórum egészségügyi szakértője is. A megoldás a háziorvosi szolgálatok fejlesztése lenne, ehelyett óriási adminisztrációs terhet raknak a rendelőkre, és folyamatosak az elvonások. Szilvási egyetért a kormánnyal abban is, hogy a kórházi betegek húsz százalékát a járóbeteg-szakrendelőkben is meg tudnák gyógyítani, de nem a jelenlegi körülmények között. Fejlesztésnek azonban nyoma sem látszik, noha korábban egyetértés volt a pártok között a szakellátás privatizációjáról. Szilvási támogatná a vizitdíj bevezetését, mert, mint mondja, az egészségügynek forrásbevonásra van szüksége, ám alapvető hibának tartja, hogy a vizitdíj nem marad az ellátóhelyeken, mivel más címeken ennél a tételnél nagyobb összeget vonnak el.
PAKTUM A SZOCIALISTÁKKAL
Az egészségügy szereplői reform helyett megszorításokat látnak, az önkormányzatok és a betegszervezetek sorozatban támadják meg a bíróságon a miniszter kórház-átalakítási határozatát. Molnár Lajos döntése szerintük ellentétes az önkormányzati törvényben előírt ellátási kötelezettségükkel. "A hírekkel ellentétben nincs azonban olyan döntés, hogy a települések egységesen ne írnák alá az új szerződést az egészségbiztosítóval" - nyilatkozza lapunknak Zombor Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt kórházigazgató. Az ügyben minden érintett maga dönt. A Baranya megyei kórház, mely ágyainak 41 százalékát elveszítve így is, úgy is csődveszélytől tart, nem jegyzi ellen a dokumentumot, és ugyanígy határozott Hódmezővásárhely polgármestere is.
A renitensekkel szembeni fellépésről ellentmondóan nyilatkozott Molnár Lajos és Gyurcsány Ferenc. A szaktárca vezetője türelmesebbnek mutatkozott a kormányfőnél, aki Esztergomot hozva példaként napi 20 millió forint "büntetésről" beszélt. Az önkormányzati törvény szerint ugyanis a kórházaknak az ellátási területükről hozzájuk forduló betegeket el kell látniuk, és ha nincs finanszírozási szerződésük, akkor csak az ezért járó összeg 70 százalékát fizetik ki nekik, a fennmaradó harminc százalékot pedig visszaosztják a "lojális" kórházaknak.
Az önkormányzatok egy része joggal gondolja úgy, hogy ha aláírja a számára előnytelen szerződést, akkor is csődbe megy. A szocialista képviselőkkel kötött paktummal (ez volt az ára a kormánypárti képviselők támogatásának) több kis kórház kapott menlevelet a minisztertől. Egész sor 30-40-50 ágyas liliputi intézmény kezdi meg működését április elsejétől, több közülük - sebészetével együtt - még kórházi rangját is elveszítve.
Csakhogy az egyosztálynyi ágyból álló intézetek aligha tudják megőrizni működőképességüket, hiszen ugyanazoknak a drága személyi feltételeknek kell megfelelniük, mint a nagyoknak, bevételük viszont töredéke azokénak. A krónikus részlegek felhizlalása - nyolcezerrel több ilyen ágy lesz április elsejétől - a másik veszély, hiszen az egy ágyra jutó térítési díjból lehetetlen kigazdálkodni a működés feltételeit. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete szerint a krónikus ágyak napi 1300 forint veszteséget termelnek, vagyis a reform a legóvatosabb becslések szerint is 30-40 további intézmény elsorvadását hozhatja. Ezekre a második kórházbezárási fordulóban kerülhet lakat.
NEM POLITIKAI VITA
A fideszes polgármesterek tárgyalni kezdtek az egészségbiztosítóval, Mikola István pedig szerdán ült asztalhoz az egészségügyi miniszterrel. Egyeztetésekre azért is szükség van, mert az önkormányzatok négy nappal a régi szerződések március 30-i lejárta előtt még a szerződéstervezeteket sem látták. Mindez annál sokkolóbb, mert esetenként nyolc-kilenc milliárd forintos éves költségvetésű intézményekről van szó.
Az egészségügyi miniszter igyekszik politikai jellegűnek beállítani a vitát, ám ennek ellentmond, hogy párttársa, Demszky Gábor is bírálta a fővárosi átalakítási terveket. Az önkormányzatok azonban nemcsak az ágyszám miatt protestálnak, hanem legalább ilyen fontos nekik a kapacitások felosztása is. Az ágyak egy része már tavaly nyár óta üresen áll, mivel az egészségbiztosító a korábbiaknál öt százalékkal kevesebb beteg ellátását finanszírozta. Áprilistól 27 százalékkal, vagyis 17 ezerrel kevesebb gyógyító ágy lesz. A minisztérium adataiból kikövetkeztethető, hogy a megmaradó kórházak nem kapják meg automatikusan a megszűnő intézmények és osztályok kapacitását (vagyis lényegében a finanszírozásukra jutó összeget). A megszűnő intézményekre jutó finanszírozási keretnek csak negyedét oszthatják fel a megmaradó kórházak között. Golub Iván, a kórházszövetség elnöke ezt azzal a példával érzékelteti lapunknak, mintha a megszűnő intézmények körzetéből csak minden negyedik beteg juthatna kórházba - a többieket járó betegként, az egyelőre csak nyomokban létező egynapos sebészeteken, illetve ápolási intézetekben lehetne ellátni.
Így aztán a megmaradó intézetekben is nagy a szorongás. A helyzetet jól érzékelteti a győri és a soproni kórház példája. A megyében a százágyas kapuvári kórház ápolási intézetté alakul, a betegeit fogadó Sopron 30, Győr pedig 300 ágyat veszít. Hasonló a helyzet Nagykanizsán is, ahol a szintén súlypontinak, vagyis kiemeltnek minősített kórház ágyainak harminc százalékát építik le.
Alaposan próbára teszi a minisztérium a reform logikáját megérteni vágyókat a fővárosban is. A 480 ezer budai lakos ezután csak a Szent Imre és a Szent János Kórház szülészetét keresheti fel, mert a sokak által választott Szent Margit és a Kútvölgyi úti kórházban megszűnik a közfinanszírozott szülészet. Ráadásul úgy, hogy a megmaradó intézmények egyenlege is negatív, a Jánosban és a Szent Imrében összesen öt ággyal (vagyis 1825 kórházi nappal) kevesebb lesz.
Pesten sem sokkal jobb a helyzet: a Schöpf-Merei Kórház mellett felszámolják a Nyírő Gyula és az újpesti Károlyi szülészetét és nőgyógyászatát is, a Szabolcs utca, a MÁV-, a Belügyminisztérium és a Honvéd kórház szülészetét összevonják - amit úgy kell érteni, hogy az eddigi 194 ágyból 95 marad. A 1,2 millió lakosra jutó megmaradó másik öt pesti szülészet közül négy ágyszáma összesen 52 ággyal csökken, csak az Uzsokié nő hússzal. Az egyenleg 32 ágy mínuszban (vagyis közel 12 ezer kórházi nap). Így az a példátlan helyzet áll elő, hogy a XVI. kerületi lakosokat a miniszter a Pest megyei Kistarcsa szülészetére irányította, és a többi nőgyógyászati kezelést is ott kell igénybe venni. Mindezt akkor, amikor hosszú idő után ismét növekedésnek indult - sajnos csak az anyák népesebb korosztálya okán - a hazai születésszám. Ennek alapján Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke úgy véli, a kormány a nőket a magánszülészetek és a fizetős nőgyógyászatok felé szeretné terelni. Hasonló megpróbáltatások várnak a vidéki asszonyokra is, hiszen például a Tapolcán felszámolt szülészet helyett Ajkára kell menniük. Csakhogy oda nem vezet közvetlen út a városból, ezért Sümegen vagy Veszprémen keresztül kell megközelíteniük.
Egyre nőnek a várólisták. A kórházi feleslegek lemetszéséhez úgy fogtak hozzá, hogy fel sem mérték, hol milyen hosszú a várakozási idő. Az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, Kovácsy Zsombor lapunk kérdésére azt feleli, őszre juthatnak el odáig, hogy panaszbejelentés nélkül is felléphessenek azokban az esetekben, amikor a várakoztatás már egészségkárosodást okoz. Márpedig az elbizonytalanodás olyan szintű, hogy Maróth Gáspár egészségügyi válságmenedszer szerint azok, akiket két-három éve még sürgős esetként láttak volna el, ma heteket várhatnak egy életmentő beavatkozásra - példaként agyvérzéses és daganatos betegeket említette. Szerinte a kórházak az új helyzetre a betegek előtti titkolózással válaszolnak, nem tárják fel előttük, hogy sürgős beavatkozásra kell várniuk. A biztosítottak ugyanis baj esetén nem az egészségbiztosítót, hanem a kórházakat perelik, és végül a számlát is nekik kell fizetniük.
TÍZ KÉRDÉS A KÓRHÁZAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL
1. SZABAD MARAD-E AZ ORVOSVÁLASZTÁS? A biztosítottak szabadon választhatják meg háziorvosukat. A kórházi, illetve szakrendelői kezelés során azonban csak akkor választhatnak orvost, ha átvállalják a kezelés költségeinek 30 százalékát. Ez az összeg legfeljebb százezer forint lehet.
2. SZABAD MARAD-E AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁS? Nem. A háziorvos dönt arról, hogy melyik intézménybe indokolt beutalni a betegét. Ettől akkor térhet el, ha például a beteg tartózkodási helyéhez egy másik intézmény közelebb esik, vagy olyan helyre kéri beutalását, ahol már kezelték. A beteg dönthet másként is, de ilyen esetben az ellátás 30 százalékát (legfeljebb százezer forintot) kell fizetnie.
3. MI LESZ A MOST MEGSZŰNŐ OSZTÁLYOK, KÓRHÁZAK BETEGEIVEL? A már bent fekvők kezelését április végéig be lehet fejezni a megszűnő intézményekben. Több jó nevű kórház arra számít, hogy a betegek továbbra is őket választják, ezért a tb által nem finanszírozott részlegeket nem mindenütt zárják be, hanem fizetőssé teszik. Több helyen "harmincszázalékos" fizetős szobákat alakítanak ki.
4. MI TÖRTÉNIK AZOKKAL, AKIK MEGSZŰNŐ OSZTÁLYOKON VAGY INTÉZMÉNYBEN VANNAK VÁRÓLISTÁN? Újra besorolják őket. A feladatot átvevő kórház várólistáját egyesítik a megszűnő intézményével. Az új rangsornál az előjegyzés időpontját veszik alapul. Információt attól a kórháztól kell kérni, ahol az eredeti listát készítették.
5. MEGSZŰNIK A SZÜLÉSZET. KÖVETHETŐ-E A SZÜLÉSZ EGY MÁSIK KÓRHÁZBA? Igen, és nem kell külön fizetni. A szülés utáni harmadik hónapig a kontrollt is elláthatja. Feltéve persze, ha állást kap egy másik kórházban. Ha nem, akkor a választott intézmény szabadfoglalkozású jogviszony keretében alkalmazhatja a választott orvost, vagyis leszerződtetheti a szülésre
6. ÁPOLÁSI INTÉZETTÉ ÁTALAKULÓ KÓRHÁZ NYÚJTHAT-E SEGÍTSÉGET, HA VALAKIT PÉLDÁUL A KÓRHÁZ ELŐTT ELÜT AZ AUTÓ? Igen, abban az esetben, ha az azonnali segítség elmulasztása helyrehozhatatlan egészségkárosodást okozna. Az egészségbiztosító megtéríti az ápolási intézetnek az ellátás költségeit.
7. HA VALAKI BEUTALÓ NÉLKÜL KERESI FEL A SZAKRENDELŐT, AZÉRT MINDEN ESETBEN KÜLÖN IS FIZETNI KELL? Nem. Sürgősségi ellátáshoz továbbra sem kell beutaló. Emellett bőr- és nőgyógyászati, urológiai, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, szemészeti, sebészeti és onkológiai szakellátásnál sincs szükség beutalóra, csak a 300 forintos vizitdíjat kell megfizetni.
8. ÁPRILIS 1-JÉN MEGSZŰNIK A KÓRHÁZ. MI TÖRTÉNIK, HA AZ ÁTVEVŐ INTÉZET NEM KÉPES FOGADNI AZ EDDIGI BETEGEKET? A miniszter engedélyt adhat a megszűnő intézmények továbbműködésére december 31-ig. A szaktárca szerint eddig még sem ilyen kérelem, sem ilyen engedély nem született.
9. HONNAN TUDHATÓ, HOGY KIT MILYEN BAJJAL, HOL LÁTNAK EL? A www.eum.hu oldalon településenkénti és szakmánkénti bontásban található az ellátási rend. A biztosítottak telefonon a 06-40-374-636-os telefonszámon érdeklődhetnek.
10. KAP-E MÁV- VAGY VOLÁNKEDVEZMÉNYT A BETEG VAGY CSALÁDTAGJA, HA EZENTÚL MESSZEBBRE KELL UTAZNIA? A beteg költségeit utólag megtérítik. Az erre szolgáló nyomtatványt a megyei egészségpénztárakhoz kell személyesen vagy postán eljuttatni. A beteget látogató hozzátartozók maguk viselik a megnövekedett költségeket.
A szabad intézményválasztás korlátozásának ellentmond, hogy a kórházi egységek nyolc százalékának (3136 közül 249-nek) csak ideiglenes működési engedélye van, mert nem felel meg a minimumfeltételeknek. Szerettük volna megismerni a végleges engedéllyel nem rendelkező kórházak listáját. Az adatkezelő tisztiorvosi hivatal tájékoztatása szerint a lista nyilvános, ám egy miniszteri rendelet alapján tételenként 28 ezer forintot kell érte fizetni.
Menekülőpályán
Miközben a kormány jelentős összeget von ki az egészségügyből, az orvosok egyre nagyobb számban hagyják el Magyarországot, és vállalnak munkát külföldön. A legtöbben a fogorvosok közül távoznak, emiatt lassan eltűnik az ambuláns szájsebészet, és a baleseteknél rendkívül fontos állcsontsebészekből is óriási az orvoshiány. A minisztérium abban bízik, hogy a most bezárt, átalakított osztályokról elbocsátandó több ezer orvos enyhíti majd a feszültséget.
Az orvosok elvándorlása már emberéletben is kifejezhető károkat okoz. A mentőszolgálatnál például 44 sürgősségi szakorvos hiányzik. Emiatt hiába növelték a jól felszerelt rohammentők számát, minden harmadik esetben szakorvos nélkül, vagyis csak esetkocsiként tudnak kifutni. Márpedig egy újraélesztésnél hat százalékkal nagyobb az esélye annak a betegnek, akin szakorvos, mint annak, akin mentőtiszt segít. Ugyancsak emberéletben mérhető az a kár, amit a mentőirányítás átgondolatlan reformja okoz. Korábban a nagyobb városokban mindenütt volt irányítóközpont, ám most van olyan megye, ahol csak kettő maradt. A központosítás során elmaradt az elektronikus berendezések beszerzése, így a segélyhívás az irányítóközpontba fut be, majd onnan elmondják a mentőknek a tudnivalókat, és - értékes percet veszítve - csak ezután indulnak.
Érdekesen alakultak az elmúlt évek megígért fejlesztései is. Miközben a hírek újabb mentőautókról szóltak, a flotta valójában húsz százalékkal kisebb lett, viszont felgyorsult a kocsik cseréje. Ennek ellenére is többet állnak az autók, ám most már nem műszaki hiba miatt, hanem a mentősök hiányoznak. A mentősök fórumain ma már arról vitatkoznak, hogy a gépkocsivezető köteles-e a mentőápoló helyett (!) kivonulni és ellátni a beteget.
Bár a kocsik száma csökkent, több mentőállomás jött létre. Ennek köszönhető, hogy az elvárható 15 perces kiérkezést az esetek 75-76 százalékában képesek teljesíteni. Nemzetközi összehasonlításban ez gyenge mutatónak számít, ami nem is csoda, mivel az uniós elvárásnak akkor felelne meg a magyar mentésügy, ha a nap 24 órájában 730 mentő állna készenlétben. Nálunk 788 mentőegység van, ennek alig valamivel több mint harmada képes éjjel-nappali kivonulásra. A reform folytatódik, a minisztérium arra készül, hogy a nem sürgős betegszállítást vállalkozók vihessék tovább. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
