Karavánnapló 2005 április 28 - május 30
Dromedár Manci 2007.03.24. 16:12
Nemzeti Parkok folytatás:
Kõrös-Maros Nemzeti Park
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Humor
Környzetünket fenyegető veszélyek: Az ózonlyuk
TÉMA: Nem lehet mindig a környezetünkről írni...
Irodalom: Joanne Kathleen Rowling
TÉMA: SZÍNHÁZ
- Pozsgai Zsolt: BOLDOG BOLONDOK
- MITCH LEIGH - JOE DARION: LA MANCHA LOVAGJA
- Miss Saigon
2005. április 28. Dromedár Manci [197997 AL], gazdája Marcella
Üdvözlet a névnapjukat ünneplő Valériáknak!
TÉMA: NEMZETI PARKJAINK
Kõrös-Maros Nemzeti Park
Az 1997-ben alapított, 42000 ha területű nemzeti park az Alföld déli részén található. A múltban mozgalmas események tanúja volt. A jégkorszakok és a köztük lévõ melegebb idõszakok alatt gyakran változott a táj élõvilága, majd az ember megjelenése és tevékenysége alakította ki a táj mai arculatát. A Dél-Alföldön mozaikszerûen elszórva található a nemzeti park tizenkét területe Dévavényai-, Ecsegi, Cserebökényi-puszták, Kis-Sárrét, Mágorpuszta, Bélmegyeri fáspuszta, Kígyósi-puszta, Kardoskúti Fehértó, Csanádi-puszták, Maros-ártér A löszpuszták itt érték el elterjedésük nyugati határát. Ezekbõl mára csak foltok maradtak meg. Ezek jellemzõ növényei az erdélyi hérics, a bókoló zsálya, a vetõvirág és az öldöklõ aszat. Meghatározóak a szikesek is, melyek jellemzõ fajai az erdélyi útifû és az õszi csillagvirág. Sziki tölgyesek tisztásain jellemzõ a szikes erdei rét társulás (jellemzõ fajok: sziki kocsord, fátyolos nõszirom). Nedves szikesek növénye a buglyos boglárka. A térség ritka rovarai közé tartozik a tigriscincér, a sztyeplepke, a nagy szikibagoly és a farkos lombszöcske. Endemikus sztyepreligtum a magyar tarsza. A ritka gerincesek közül a földikutya és a túzok emelhetõ ki.
A nemzeti park területén vizes élõhelyek is találhatóak (Kõrös és Maros árterülete, mocsarak maradványai, szikes tavak), melyek jellemzõ növénye a sulyom. Mocsárréteken él a pompás kosbor. Vakszik-foltok növénye a fakó libatop és a sziki sóballa. Vizek környékén él a sárgás szitakötõ, de a part mentén a legszembetûnõbb állatok a madarak; gémfélék, kócsagok, kanalasgémek, gólyák. Madárvonuláskor rengeteg madár megfordul itt, közülük a leglátványosabbak a darvak.
Itt található a Szarvasi Arborétum, az ország legnagyobb növénygyûjteménye. Ramsari területe van.
HUMOR: Miss T Saigon [30840 AL], gazdája Éva gyűjteményéből:
Szemelvények iskolai dolgozatokból:
V.László egy ballada, melyben V.Lászlót feldolgozzák.
Fanny alakját a szerelem domborította ki.
Penelopét nagyon birizgálták a kérők.
2005. május 1.
A képen: fürtös gyöngyike.
Egyben üdvözlet minden névnaposnak és anyukának!
Hát kedves tevetársaim! Bizony ez a naplóanyag szerdára készült, Zita napjára, amikor is szerettem volna legjobb barátnőmet megköszönteni, de ez nem jött össze, mert valami marha nekiment a MATÁV elosztószekrényének, és több, mint egy napig nem volt sem kábeltévé, sem telefon, sem internet. Így az üdvözlet is, a napló is elmaradt... csütörtökön ügyeltem, de legalább a család etetett tevét és naplót egyaránt, azóta ma járok először szegény Dromedár Mancinál... Még egyszer bocsássatok meg!
Mai névnapunk: FÜLÖP és JAKAB, de egyetlen tevém se felejtse el: ma, május első vasárnapja van, vagyis: ANYÁK NAPJA! Az enyémek már kőrbepusziltak!
Utólagosan pedig: Üdv a Zitáknak névnapjukon, de különösen az én kedvenc Zitámnak, Ruffiannak, aki nemcsak a teveségben barát, de az életben is! Isten éltessen Zita (Ruffian)!
Köszönet Pupos Lana verséért, amelyet itt adok közre számotokra:
Pupos Lana (Niki): Anyák napja
1. 2. Május első vasárnapján Mellettem vagy jóban, rosszban Kinyílott az orgona, megköszönni sem tudom. Ezt szedem én édesanyám Mennyi munka fáradság van, Neked egy nagy csokorba. Most az arcodon.
3. 4. Megköszönöm az életem Pihenjél hát édesanyám S megfogom két szép kezed. Átvállalom terhedet, Kis szívemből mondom a szót: Mert ez a nap a te ünneped! Édesanyám, életem!
TÉMA: NEMZETI PARKJAINK Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az 1996-ban nemzeti parkká nyilvánított 37268 ha területű nemzeti parkot a Pilis és a Visegrádi- hegység, a Börzsöny, a Duna árterülete és az Ipoly völgye alkotja, összefüggõ terület. A nemzeti park növényzetében a sokszínûség mellett az átmeneti jelleg emelhetõ ki. Ennek oka az alapkõzet változatossága és a szubmediterrán és a kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötõ kapocs a Dunántúli- és az Északi-középhegység között. Sok faj elterjedésének van itt a határa. Az ártéri szintek jellegzetes társulásaitól kezdve a homoki pusztagyepeken át a közép- és magas hegységi vegetációig rendkívül változatos a növényzet. A nemzeti park legféltettebb növénye a magyarföldi husáng, az igazgatóság területén a pilisi len. Az árterek dekoratív növénye a réti iszalag. Az állatvilágot tekintve a folyók különösen értékesek. Elõfordul itt a bödön- és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna. Száraz hegyi gyepekben fûrészlábú szöcske, a homoki pusztagyepekben a fóti boglárkalepke él. A területen Magyarország összes kétéltû faja megtalálható, míg a hüllõk közül a pannongyík a legjelentõsebb. A nemzeti park ritka madarai a kerecsen sólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv és a fekete gólya. Az emlõsök közül a hiúz és a vidra említendõ. Építészeti emlékek a drégelyi és a nógrádi vár, valamint a nagybörzsönyi Szent István templom és a visegrádi Fellegvár. A nemzeti park területén számos bronz- és római kori emlék található. Az ipolytarnóci õsmaradványok a földtörténeti múltat idézik.
HUMOR: Szent Peter az egyik angyalhoz: - Mi ez az óriási tömeg a kapu előtt? - Csak a csernobili három áldozat érkezett meg.
2005. május 2.
Boldog névnapot minden Zsigmondnak!
TÉMA: Környzetünket fenyegető veszélyek
Az ózonlyuk A légkör szennyezésének - sok más súlyos következmény mellett - köszönhető az ózonlyuk néven ismertté vált jelenség. A légkör felső rétegében egy vékony ózonréteg található, ami megszűri a világűrből érkező, a Nap által kibocsátott, ibolyántúli (UV-B) sugárzást, ami túlzott mértékben minden élőlény egészségére káros hatással van. A tudósok a '70-es években észlelték először, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Elkezdték vizsgálni, mi lehet az oka ennek, és hamar rájöttek, hogy a jelenség összefüggésbe hozható az ember gyártotta kémiai anyagokkal. A hűtőberendezésekhez, kozmetikai és háztartási spray-k hajtógázához, neoncsövekhez használt gázokról van szó. Ezek különféle klór és brómvegyületek, amelyek a levegőbe, majd onnan a sztratoszférába jutva megbontják az ózonmolekulákat. A tavasszal felerősödő napsugárzás hatására a sarkvidék feletti jeges felhőkben található a jégszemcsékhez tapadó klór- és brómvegyületek és az ózon reakcióba lépnek egymással, ezzel elpusztítva azt. A jelenség minden évben kb. 4 hónapig tart. Ehhez a folyamathoz rendkívül hideg körülményekre, - 80 C alatti hőmérsékletre van szükség. Az üvegházhatás - bármily furcsa - felgyorsítja az ózonpajzs ritkulását, ugyanis az éghajlatváltozással járó, a légkör alsó rétegeiben tapasztalható felmelegedés a sztratoszférában lehűlést eredményez. Eleinte csak az Antarktisz felett alakult ki az ózonlyuk, mivel ott a legalacsonyabb Földünkön a hőmérséklet, de a 1990-es évek közepén az Északi sarknál is észlelték az ózonpajzs vékonyodását. Mondhatnánk azt, hogy ez messze van tőlünk, de a már említett éghajlatváltozás miatt a magas légköri örvénylés határának kitolódása következtében egyre nagyobbak az érintett területek. Európa bizonyos részei fölött eddig soha nem tapasztalt mértékű az ózonritkulás, ezért az UV-B sugárzás is tetemesen felerősödött. 1996. februárjában 37%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága. Az európai rekordot, 47%-os ózonritkulást Nagy-Britannia fölött mérték. Ez azt jelenti, hogy az UV-B sugárzás erőssége ott szinte a duplájára nőtt. Ennek az emberre és más élőlényekre is komoly hatása van. Az ilyen erősségű UV-B sugárzás könnyen okoz bőrrákot, bőrbetegségeket és káros hatással van a szemre is. A növényeknél növekedési rendellenességekhez vezethet és számos, ma még nem ismert következménye lehet az élővilágra. Az ózonlyuk a tenger világát is veszélyezteti. A tavaszi, felerősödő UV-B sugárzás ugyanis hatással van a planktonok és a puhatestűek fejlődésére és szaporodására. Ez a hatás továbbterjedhet a táplálkozási lánc mind magasabb szintjeire. Mivel planktonok a tengeri élet alapjai: táplálékai a tengeri rákoknak, amelyeket a halak és a tengeri emlősök fogyasztanak. Planktonnal táplálkozik a Föld legnagyobb élőlénye, a bálna is. A déli félteke óceánjaiban, tengereiben az ózonréteg vékonyodása miatt 10%-kal csökkent ezeknek az egyszerű élőlényeknek a mennyisége, és a szaporodási rendellenességek következtében a veszteség még ennél is nagyobb lehet. Ennek hosszú távú hatása beláthatatlan károkat okozhat. Amíg a magasban az ózon ritkulása jelent veszélyt, addig a földfelszín közelében a légkör ózontartalmának növekedése okoz gondot. Az ember ipari tevékenysége által a levegőbe jutott nitrogén-oxidból és hidro-karbonokból napfény hatására ózon keletkezik és ennek feldúsulása, a nagyvárosokra jellemző szmog más összetevőivel együtt jelentősen növeli az asztmás megbetegedések gyakoriságát. Bár az illetékesek már 1987-ben megkötött montreali egyezményben arról döntöttek, hogy fokozatosan megszűntetik az ózonpajzsra káros anyagok használatát, sajnos ezek a mérgek nagyon lassan tűnnek el a környezetből. Ráadásul hatásukat fokozza a sztratoszférában észlelt hőmérsékletcsökkenés. Ezért nem lehet tudni, meddig lebegnek még fejünk felett az ózonlyukkal járó veszélyek.
2005. május 3.
Boldog névnapot Tímeák és Irmák!
TÉMA: Nem lehet mindig a környezetünkről írni...
Sokan olvastuk és szeretjük Harry Pottert, de úgy gondolom, keveset tudunk írónőjéről, J.K. Rowlingról. Megakadt a szemem egy róla szóló cikken és úgy gondoltam, közkinccsé teszem a karavánnaplóban.
HARRY POTTER „ÉDESANYJA”
Elsõ mese egy nyusziról Joanne Kathleen Rowling 1965. július 31-én született az angliai Chipping Sodburyben. Hatévesen kezdett el történeteket farigcsálni, melyeket, amint tudott papírra is vetett. Elsõ meséje egy nyusziról szólt, melynek kalandjaival két évvel fiatalabb Diana húgát szórakoztatta. A történeteiben szereplõ nevek egy részét õ találta ki – például a közönséges emberek muglinak hívta – , más részét pedig a való életbõl merítette. Joanne rendkívül félénk kislány volt, és leginkább csak a szomszédban lakó gyerekekkel barátkozott. A szomszéd család vezetékneve Potter volt. A fantázia megszállottja Szülei bíztatására beiratkozott az exeteri egyetemre, majd egy ideig titkárnõként dolgozott. Ám Joanne-nek esze ágában sem volt egy irodában megöregedni. A tárgyalásokon, megbeszéléseken történeteket talált ki és amint haza ért leírta õket.26 éves volt, amikor 1990-ben Portugáliába utazott és angol nyelvtanárként vállalt munkát egy középiskolában. Ekkor már két kisregényt írt, amit nem szívesen reklámozott még baráti körben sem, mert túl vacaknak tartotta õket. Portugáliában megismerkedett Jorge Arantes újságíróval, akivel 1991-ben összeházasodtak, és akitõl 1993-ban megszületett kislánya, Jessica.
Harry Potter életre kel A házasélet és Portugália nem elégített ki az írónõt. Miután kapcsolata megromlott férjével, és közös megegyezéssel elváltak, kislányával Skóciába, Edinburgh-be költözött. Ekkorra már kezdett körvonalazódni benne egy történet, Harry Potterrõl. Kitûzte maga elé a célt és az idõpontot, és munkához látott. Érezte, készen áll arra, hogy már ne csak saját maga számára írjon. Szinte zarándokhely lett a kávézó, ahol az írónõ elkezdte Harry Potter történetét. Ekkoriban csak családi pótlékból, valamint a Skót Mûvészeti Tanács csekély támogatásából élt. Joanne nem volt túlzottan bizakodó a könyv fogadtatását illetõen, és azt követõen, hogy a jogokat 4000 dollárért eladta a Bloomsbury kiadónak, a biztonság kedvéért elkezdett franciaórákat adni.
J.K. Rowling! Férfi vagy nõ? Néhány hónap múlva jelentkezett nála az amerikai Scholastic Press is a könyv kiadási jogaiért. Joanne ekkor talán már elhitte, hogy többen is kezükbe veszik majd könyvét, arra viszont biztosan nem gondolt, hogy egy futótûzként terjedõ õrületet indít el. A Harry Potter és a bölcsek köve 1997. júliusban jelent meg. Mivel a kiadó nem akarta felfedni, hogy a könyv szerzõje egy nõ, Joanne mint J.K. Rowling szerepel a borítón. Az írónõ kezdetektõl fogva hét köteten gondolkozott, mivel a varázsló iskola hét éve alatt válik a diákokból igazi mágus. Világsiker 2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat megfilmesítésének jogait. A Chris Columbus rendezte elsõ rész filmváltozata 2001-ben készült el, Pottert a 11 esztendõs Daniel Radcliffe alakította. A film második részét 2002-ben mutatták be, a harmadik film 2004 nyarán került a mozikba. A dúsgazdag és világhíres Rowling rendkívül visszahúzódó életet él, szinte alig ad interjút, magánélete tabunak számít. A Harry Potter-kötetek szerzõnõje azonban nem felejtette el, hogy honnan indult. Rengeteget adakozik. A brit írónõ magánélete is rendezõdött, 2001-ben férjhez ment a nála hat évvel fiatalabb Neil Murray orvoshoz, és 2003 márciusában megszületett közös gyermekük David Gordon Rowling Murray.
2005. május 4.
Boldog névnapot Mónikák és Flóriánok!
TÉMA: SZÍNHÁZ
A közelmúltban a Magyar Színházban két előadáson volt szerencsém részt venni. Mindkét darab igen érdekes, szeretnék legalább egy kis részt közkinccsé tenni belőle, amennyit a színház honlapján találtam. Íme az első:
Pozsgai Zsolt: BOLDOG BOLONDOK - játék két részben - Wolfi - Wolfgang Amadeus BEDE FAZEKAS SZABOLCS Constanze - a felesége KUBIK ANNA Játéktér: POZSGAI ZSOLT Dramaturg: GECSÉNYI GYÖRGYI Jelmez: TORDAI HAJNAL Szcenikus: CSÁKÓ BÉLA Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES Rendező: POZSGAI ZSOLT Magyarországi bemutató: 2005. április 21. Mozart nagybeteg már, bérelt bécsi lakásukban nagy nyomorban él a zenefejedelem és felesége, Constanze. A gyerekek rokonoknál Salzburgban, a házaspár helyzete kilátástalannak látszik, amikor váratlanul jó hírek jönnek: londoni állásajánlat, a magyar nemesek adománya, az ismeretlen adakozó újabb küldeménye – a jövő váratlanul fényesnek, bíztatónak látszik. Új élet vár rájuk – és Mozart tisztán akar átlépni ebbe az új életbe, ezért egy játékot ajánl feleségének: mondják el most egymásnak titkaikat, titkos szerelmeiket, számoljanak le velük. – Mozart, aki gyakran volt hűtlen feleségéhez, most kénytelen szembesülni a valósággal: felesége gyakran szintén máshol kereste a boldogságot. Így játékuk komoly, felnőtt játék lett, amelynek a tétje: kibírja-e ez a már minden bajon átment kapcsolat ezt az újabb erőpróbát? A darab ősbemutatója német nyelven volt Grazban, 2004-ben.
Igen érdekes elgondolás, érdekfeszítő kétszereplős színdarab. Aki teheti, az ország bármely részén: érdemes megnézni!
2005. május 5.
Nagyon boldog névnapot minden Györgyinek!
TÉMA: SZÍNHÁZ
MITCH LEIGH - JOE DARION LA MANCHA LOVAGJA - DALE WASSERMANN zenés drámája - Az eredeti produkciót színpadra alkalmazta: ALBERT MARRE Fordította: BLUM TAMÁS Don Quijote (Cervantes) SZAKÁCSI SÁNDOR Sancho SZŰCS SÁNDOR Aldonza GREGOR BERNADETT, BODNÁR VIVIEN Dr. Carrasco (a herceg) TÓTH SÁNDOR, JEGERCSIK CSABA Fogadós (kormányzó) HUSZÁR LÁSZLÓ Az atya BOTÁR ENDRE Házvezetőnő CSOMOR CSILLA, JUHÁSZ JUDIT Unokahúg AUKSZ ÉVA, BÁRD NOÉMI POLLI Borbély TAHI JÓZSEF Az inkvizició századosa MIHÁLY PÁL Pedro SIPOS IMRE Gitáros BORDÁS JÁNOS Közreműködnek: BIHARI ISTVÁN, NYERS LÁSZLÓ, DIHEN VIKTÓRIA, HORVÁTH ANNA, KIRÁLY IMRE továbbá a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei: SZAUTER DOMINIKA, VÁRHELYI KATA, TARPAI VIKTÓRIA, KOBLICSKA LŐTE, ENDRŐDI ÁGNES, JANKOVICS ANNA, MAGYAR TÍMEA, MOLNÁR ÁGNES, NAGY VERONIKA, PAPP ORSOLYA, TÖVISPATAKI BEÁTA, BORBÉLY ANDRÁS, TÉGLÁS MÁRTON, FÁNDLY CSABA, DANKÓ ISTVÁN, MAJORFALVI BÁLINT, HARCSIK RÓBERT, GULÁCSI TAMÁS, GOSZTONYI MÁRTON, FÖLDI ÁDÁM, KOVÁCS ZOLTÁN, KISS BÉLA Díszlet: VAYER TAMÁS m.v. Jelmez: TORDAI HAJNAL Zenei vezető: FEKETE MARI Koreográfus: FINCZA ERIKA A rendező munkatársa: ZAKAR ÁGI Rendező: IGLÓDI ISTVÁN Bennünk él Don Quijote Valljuk be őszintén: mi is kinevetjük a Búsképű Lovagot, szánakozunk rajta - mégis szívünkbe zárjuk. Nem tudunk rá haragudni, bármit csinál, mert ő meri vállalni helyettünk is szívünk mélyén megbúvó álmainkat, vállalni a gyanútlan, naiv és tiszta harcot a Rosszal, ő az, aki a gúnykacajon át is harcol elképzelt igazáért, a Szépségért és az Erényért. Cervantes regényében megörökítette az örök álmodozót, a szélmalmokkal harcolót. A történet musical változatában a szerzők az írót, Cervantest is megelevenítik: ő kíséri végig La Mancha Lovagját kalandjain úgy, hogy saját maga "bújik be" Don Quijote bőrébe. Egy személyben ketten járják végig az álmok, a hősi erények, a szerelem és megaláztatás útját a halálig. De Don Quijote nem halhat meg, az ember álmok és célok nélkül nem élhet, s mint ahogy a kis cseléd, Aldonza szívében megfogannak a Búsképű lovag álmai, mi is úgy rejtjük szívünk mélyén az örök Don Quijotét. Miguel de Cervantes (1547-1616) spanyol író kalandos élete során megsebesült a lepantói csatában, Algírban a mórok fogságába esett. Szegény adószedőként élt, faluról falura járva. Fő műve, Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha alakjai eredetileg a lovagregények paródiájaként születtek meg, de önmaguk fölé nőttek. Don Quijote, az álmodozó, magát egy nemesebb lovagvilágba képzelő kisnemes, aki minden jó ügyért kész síkra szállni, még ha eleve vesztes is - és fegyverhordozója, aki tökéletes ellentéte földhözragadtságával - örök szimbólumként maradt reánk. Cervantes híres regényén kívül írt novellákat is, amelyeket összegyűjtve Novelas ejemplares összefoglaló címmel adott ki. Ezeknek a novelláknak mindegyike erkölcsi példázatokat rejt magában.
Nekem nagyon tetszett! Hát igen... az élet pont olyan, mint Don Quihote élete; nap mint nap megküzdeni a képzelt, vagy valós akadályokkal. Nagy csalódás lenne, ha kiderülne, hogy a mi küzdelmünk is szélmalomharc csupán?!
2005. május 30.
Kedves tevetársaim!!! Bocsássatok meg a kényszerű naplótlanságért, de mostanában kicsit lefoglaltak a különféle gondjaim és dolgaim és sem időm, sem kedvem nem volt naplóanyagot gyűjteni. Most is "nyavalyás epigon" vagyok, hogy a Fórumból ollóztam, de megörültem tevenagyi ismertetőjének. A darab tényleg jó, a színészek nemkülönben. Igyekszem a közeljövőben kicsit többet tevézni, de bizony voltak napok a közelmúltban jócskán, amikor pártfogók nélkül bizony már kiszenvedett volna a tevém, az etetést is másra kellett bíznom. Szeretettel üdvözlök minden megmaradt karavántagot! Dromedár Manci
Miss T Saigon [30840 AL], gazdája Éva, 2005. május 28. 11:01:02
Május 22-én végre sikerült megnéznem a tevém "névadóját": a Miss Saigon c. darabot, amit a Győri Nemzeti Színházban játszanak. Mindenkinek ajánlom, aki ráér még június 26-án, amikor a "Nyári napok" keretében utóljára megy Győrben ebben az évadban, vagy szeptembertől-decemberig ugyanott. Kb 17-20 óráig tart.. A tartalma ugyanaz, mint Puccini Pillangókisasszony operájáé, csak sokkal modernebb fogalmazásban. Ugyanis Saigonban, a vietnámi háború idején játszódik, amikor a KIM nevű kislány és Chris, az amerikai katona megszeretik egymást és az ottani szokás szerinti házasságot kötnek. Chris magával akarja vinni a feleségét, de a csapatok kivonása azonnali és ez nem sikerül. Jön a kommunizmus, hiszen szétválasztották Észak- és Dél-Vietnámot és Ho-Si-Minh kerül uralomra. Kim szülők által kijelölt vőlegénye megátkozta a lányt amikor amerikaival állt össze... 6 év múlva látjuk KIM-et egy nyomorúságos kis raktár-szobában és párhuzamosan Chris új otthonát, aki Amerikában éppen megnősült... Nagyon érdekes a tényleges konferencia felidézése, ahol a háború áldozatai, a lágerbe zárt félvér gyerekek érdekében szeretnének tenni valamit. Chris barátja unszolására keresteti KIM-et - és meg is találja, elutaznak Saigonba. A felesége persze nem tud semmiről... Végül a Pillangókisasszony jelenet anyai áldozattá alakul: Kim tudja, hogy az új feleség - akivel időközben megismerkedett - nem vállalja a gyereket, amíg ő életben van, ezért lesz öngyilkos. Jó ismerőseink: Csonka Tünde játszotta KIM-et és Mohácsi Attila (akinek színi-iskolája van Budapesten és 2 unokám jár hozzá) az elhagyott vőlegényt. Kitűnő szereplő még Forgács Páter, a "professzor", azaz egy kupleráj tulajdonosa. A zenét biztos sokan ismeritek: Claude-Michel Schönberg írta a musicalt, Alain Boubil a szövegeket. Londonban mutatták be először, nagy sikerrel.
|