Magyarország félreeső, a természetvédelem szempontjából különleges területe az Északi-középhegység keleti része. A Bükki és Aggteleki Nemzeti Park munkatársai mindent megtesznek az egyedülálló természeti táj és a különleges élővilág megóvásáért. Az élőlények -szerencsére- ma még találnak maguknak alkalmas lakóhelyeket az ember alkotta védelmi határokon kívül is.
Vannak azonban intő jelek, melyek az előretörő környezeti ártalmakról árulkodnak. Miközben mi emberek halálos fenyegetést látunk a gátak béklyóját széttépő folyók áradásában és görcsös igyekezettel próbálunk megszabadulni a "fölösleges" vizektől, a hegyvidéki források, patakok lassan kiszáradnak. A papíron kiemelt védelmet élvező úgynevezett veszélyeztetett fajok, mint például a vízirigó, vagy az alpesi gőte csaknem teljes egészében kihalt a Kárpátok élővilágának otthont adó Zemplénből. Víz híján felborul a kényes természeti egyensúly, eltűnnek a foltos szalamandráknak és kék meztelen csigáknak lakhelyei, a patakvölgyek.
(Folytatása holnap)

2005. április 1.

Dromedár Manci [197997 AL], gazdája Marcella

Hugó napja

ÚJRA JÁTÉK!

A megfejtések beküldési határideje: 04.07. 18 óra. Nyertesek listáját 04.08-án hirdetem, új kérdések ugyanekkor lesznek!

Szabályok (újra) : 1.) A megfejtéseket hozzám küldött levélben kérem, mellékeljetek hozzá egy datolyát. Ha datolya nem érkezik, helyes megfejtés esetén a nyertes más jellegű jutalomban részesül (email címet írj)!
2.) Egyenlőre minimálisan két játékos részvétele kell ahhoz, hogy díjat (datit) tudjak osztani. Akkor tudok datit küldeni, ha minden kérdésre van helyes válasz és legalább két játékos nevezett be.
3.) Több résztvevő esetén a beküldés sorrendjében tudom jutalmazni a résztvevőket, aki gyorsabb, az nyerhet, ha helyes a válasz. Minden kérdés helyes megválaszolása esetén 1 datolyát visszajuttatok a nyertesnek, vagy félreteszem a következő játékra, ha a nyertes így rendelkezik.
4.) Ha csak egyetlen játékos jelentkezik, a datolyáját helyes válasz esetén félreteszem a következő játékra, helytelen válasz esetén a nyereményalapba kerül.

Kérdések:
1.) Ki kapta 2004-ben a béke- Nobel díjat?

2.) Milyen tevékenységéért nyerte el a díjat az illető?

3.) Mire hívja fel a világ figyelmét a 2004-es béke Nobel díj?

4.) Ha a kérdéseket eddig sikerült megfejteteni, sorolj fel legalább 3 ezzel kapcsolatos világméretű problémát!

SZOKÁSOK A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ TÁJAIRÓL

A teaivás története 4.RÉSZ

Különféle élénkítő hatású teák ismertek. Legismertebb a nap mint nap fogyasztásra kerülő ún. fekete tea, melynek angliában és oroszországban vannak nagy hagyományai. Az igazi, szamovárban készített orosz teának egészen más az íze, mint amit mi itthon megszoktunk.

Másféle fermentációs eljárással és szárítással készül a zöld tea, amelynek igazi kultusza van Japánban. Itt a sűrű tea-eszenciát forró vízzel öntik fel és kis ecsettel habosra kevergetik.

Ismeretesek különféle gyümölcsteák és gyógyteák, amelyről köteteket lehetne írni, annyi fajta ismert.

Északi hegyeink között 2.rész

Terjeszkedő szárazságtűrő gazok borítják a tündéri orchideák, girlandként kúszó korpafüvek élőhelyeit, a jégkorszak óta változatlan láprétek kiszáradnak, a talajt át meg átszövő gombák milliói pusztulnak el. Míg mi sajnálkozunk az ízletes vargányák, rókagombák, a számtalan ínycsiklandozó falat hiányán, addig az ehető és mérgező fajokkal együtt élő "alsórendű" állat- és növényfajok százai pusztulnak ki, mielőtt egyáltalán megismernénk őket.

Az eltűnő tápnövények, vagyis a hernyók eledeléül szolgáló fajok hiányában alig-alig találkozhatunk kis esti pávaszemmel, ciánnal védekező acélszínű csüngőlepkével, vagy csak ezen a tájon honos zempléni tarkalepkével. Fogyatkozó számmal surrannak az avarban a rovarvilág tigrisei, a zempléni futók, vagy a robosztus, csigaevő bőrfutrinkák. A nyirkos barlangi klímát igénylő, a megváltozott páratartalmat nem tűrő, kis és nagy patkósorrú denevérek a kihalás szélére kerültek...

Vannak azonban jó hírek is. 1978 óta biztos állományt alkot itt Európa legnagyobb macskaféléje, a hiúz, melynek felbecsülhetetlen haszna, hogy ritkítja a Korzikáról betelepített és legelésével óriási kárt okozó vadjuhot, a tájidegen muflont. Fel-feltűnik és olykor szaporodik is a szintén muflonnal, valamint elvadult kóbor ebekkel táplálkozó farkas is. Az éj leple alatt hangtalan suhanással vadászik az Európa-szerte végveszélybe került hatalmas uhu, megosztva a terepet a különleges, nála alig kisebb uráli bagollyal. Különleges virágok pompáznak mindenfelé, mint a szépséges turbánliliom, vagy a csomós harangvirág, melynek kelyhét ritka pöszörlegyek, a repülés igazi mesterei, vagy a szárnyaik fellegében lebegő, csendesen duruzsoló kolibrilepkék, vagy szenderek látogatják. Az erdők, csalitosok apró énekesmadarak dalaitól hangosak. Rigófélék, füzikék, ökörszem, vörösbegy, aranyrögként ragyogó trópusi aranymálinkó dalától hangos a táj, szívet gyönyörködtetően csattog a bokrok sűrűjén a fülemüle.

_____________________________________________________________________________________

2005. április 2.

Dromedár Manci [197997 AL], gazdája Marcella

Képmelléklet: KERECSENSÓLYOM FIÓKÁIVAL

Köszöntünk minden ÁRONt!

GYÓGYTEÁKRÓL: MIÉRT ALKALMAZZUK ŐKET?

Megfázásos időszak... Mit tehetünk? Szedjünk antibiotikumot? Nem javaslom, csak végszükség esetén, ha nagyon komoly a baj, ha nem szűnik a láz, vagy szövődmény (tüdőgyulladás, vesegyulladás, középfülgyulladás, stb) lép fel. Ezt eldönteni orvos dolga, és ha antibiotikumot kapunk, azt az előírásnak megfelelően, addig kell szedni, amíg az orvos mondja, NEM a tünetek megszűnéséig, hanem jóval tovább!!!! Miért van erre szükség? Az antibiotikum kétélű fegyver: Ha helyesen alkalmazzák, valóban elpusztítja a kórokozó baktériumokat, azonban ha nem kellő ideig, vagy nem kellő adagban szedi a beteg, a pimasz és okos baktériumok bizony megtanulják, hogyan lehet átjátszani az antibiotikumot. Ezt hívják nem reagáló, vagy rezisztens baktériumnak. Egyre erősebb szert kell alkalmazni, legrosszabb esetben olyan baktériumtörzs tenyészhet ki, amely minden jelenleg ismert antibiotikummal szemben ellenálló.

Ezért tér vissza mind több gyógyító az évszázadok óta ismert és alkalmazott gyógymódokhoz, ezért született újjá (éli reneszánszát) a gyógynövények ismerete.

Ha megfázunk, a kezdeti tünetek enyhítésére a hagyományos gyógyszerek helyett, vagy amellett bátran ihatunk gyógynövényteákat, én a következő teákat használom leginkább: HÁRSFAVIRÁG, BODZAVIRÁG, KAMILLAVIRÁG-nyákoldó, izzasztó, gyulladáscsökkentő hatásuk van. Megfázás elleni keverékek alap gyógynövényei. KAKUKKFŰ, LÁNDZSÁS ÚTIFŰ, ZILIZ (fehérmályva) gyökere -nyákoldó, köhögéscsillapító hatású. Az előbbi kettőből gyógynövénykivonat is kapható a drogériákban és gyógyszertárakban. (Utóbbit régebben lehetett granulátum formájában kapni, sajnos mostanában eltűnt a patikákból.) -nyákoldó, köhögéscsillapító hatású. Mindkettőből gyógynövénykivonat is kapható a drogériákban és gyógyszertárakban. Ha a felsoroltakból teát iszunk, lehetőleg forrón, MÉZzel fogyasszuk, amely maga is fertőtlenítő, baktériumölő hatásokkal rendelkezik. Ha nem szeretjük a tea ízét, érdemes fele-fele arányban gyümölcsteával (igazi gyümölcsből!) készíteni, így sokkal élvezetesebb és ízesebb!

(Gyógyító teák folytatása következik)

TÉMA: NEMZETI PARKJAINK

Északi hegyeink között 3.rész

A hegyi rétek fölött vitorlázik a hatalmas parlagi sas, füttyentő ürgékre vadászik, hogy betömje örökké eleségért sipító fiókáinak csőrét. Ürgéket zsákmányol a magyar ősmúlt legendás turulmadara, a fenséges kerecsensólyom. A sziklás, bokros hegyoldalakon cakkos hátszalagú tarka keresztesviperák napoznak a reggeli verőfényben, karcsú testüket a közeledő ember lépteinek dobbanását érezve sebesen egy védő zugba vonszolják. A fűszeres illatú vadszekfűk nektárját Európa legritkább pillangói, a fehér szárnyukon vörös pettyeket viselő apollólepkék szívogatják. Az erdei ösvények gödreiben összegyűlt tócsákban ummogó dalú sárgahasú unkák lubickolnak mérgező bőrük kesernyés illata és hasuk élénk színei elriasztja a reájuk éhező ragadozókat.
Pár esztendeje brit, svéd, holland és német természettudósok járták végig Magyarország tájait. Miközben - a számunkra megszokott, hétköznapinak tűnő- rovarokat, kétéltűeket és egyéb állatokat fotózták, nem győzték dicsérni hazánk biológiai gazdagságát, az itt élő fajok változatos sokaságát, a meglévő biodiverzitást. Egybehangzóan kijelentették, hogy számukra egy magyarországi kirándulás már-már trópusi expedíció élményét nyújtja.

Vigyázzunk hát természeti kincseinkre, mert ha eltűnnek a világon semmi nem teremti újra azokat!

Egy gyönyörű történetet kaptam Miss T Saigontól (Mamateve) íme:

RÖVID TÖRTÉNETEK

1. A legjobb bor.
Egy férfi és egy nő előrehaladott korban házasodott össze. Nagy örömükre fiuk született. Nagyon szegények voltak, de körültekintően és szeretettel nevelték. Amikor elvégezte iskoláit és visszatért szüleihez, szerette volna kimutatni háláját irántuk.
- Mit tehetnék - kérdezte -, hogy csak egy részét visszaadjam annak a sok jónak, amit kaptam?
- Számunkra a legkedvesebb te vagy. Ha valamit mégis akarsz adni, akkor egy kis bort kérünk. Kicsit torkosak vagyunk és már évek óta nem ittunk egy cseppet sem.
A fiúnak nem volt egy fillérje sem. Egy reggel az erdőbe ment fát vágni. Megszomjazott és jót ivott egy csörgedező forrás vizéből. Annyira ízlett neki, hogy megtöltötte a korsóját és vitt belőle szüleinek.
- Itt az ajándékom - mondta -, egy korsó bor.
A szülők megkóstolták a vizet, rámosolyogtak a fiúra és megköszönték.
- Jövő héten hozok ismét egy korsóval - ígérte a fiú.
Igy is tett, több héten keresztül. A két öreg értette a viccet. Szívesen itták a bornak vélt vizet és boldogok voltak fiuk öröme miatt.
Egyedülálló eset történt. A szülők öregkori nyavalyája megszűnt, még a ráncok is kisímultak arcukon.
Mintha a víz valami csodaszer lett volna.

Ez a „köszönöm” csodája. Valamit megköszönni nem csupán jólneveltség kérdése. Egyszerűen azt jelenti: Észrevettem, hogy létezel számomra. (Mamateve)

2005. április 3.            Dromedár Manci [197997 AL], gazdája Marcella

Örömmel jelenthetem, hogy nem kis fáradtsággal megalapítottam karavánunk honlapját!!!! Elérhető: ararat.gportal.hu
Regisztrálj és élvezd!
Terveim szerint amit eddig a naplóban olvashattok, képi illusztrációkkal, eredeti formájában fog megjelenni benne, valamint majd szeretnék számotokra linkgyűjteményt is létrehozni. A napló rendszeres írása közben ébredtem rá, milyen kevés is 5000 karakter. Szegény Béla biztosan diszlexiás, ha órákig olvassa azt az egy gépelt oldalt, ami idefér!
Nap közben majd folytatom a mai témákat.
Üdv: Dromedár Manci

A gyógyteákról fogok még Nektek írni, de ma a portállal voltam elfoglalva... BOCSI!

TÉMA: NEMZETI PARKJAINK
Az Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre.
A felszín alatti természeti kincsek – az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai – 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének listájára.

A Nemzeti Park egyik legféltettebb kincse a Baradla-barlang, mely nemcsak hazánk, de a mérsékelt égöv legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja.
A természeti értékek mellett számos páratlan értékű kulturális látnivaló is található a térségben.
A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára.

További információkkal igyekszem majd az ararat.gportal.hu honlap linkgyűjteményét gazdagítani. Regisztráljatok és élvezzétek a gyönyörű tájakat!

Újabb adalék Miss T Saigontól a karaván számára:
Idézet Wass Albert könyvéből: (egy erdő kiirtásáról ír, amelynek helyén ma már a fűrésztelep is megszűnt, csak piszok és törmelék van, közte csak csalán nől).

... az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen és jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irígyli a hasznot és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma.

2005. április 4. Dromedár Manci [197997 AL], gazdája Marcella

Képmelléklet: Gömör-Tornai karszt (Google keresés)

Van köztünk IZIDOR? Mert akkor boldog névnapot kívánok neki!

GYÓGYTEÁKRÓL: MIÉRT ALKALMAZZUK ŐKET? 2.rész

Sok füveskönyv említi a „vértisztító” teákat. Nos, valóban, ezek a teák felpezsdítik a vérkeringést, elősegítik a salakanyagok kiürülését, és általában vizelet-és hashajtó hatással is rendelkeznek. Célszerű ezért akkor fogyasztani őket, ha nem készülünk sehová, mert igen kellemetlen, ha valahová félúton rájövünk, hogy gond van! Ebbe a csoportba tartozik a ZÖLD TEA, a CSALÁNlevélből készített tea (csak ne lenne spenótíze, mert azt teának ki nem állhatom! Amúgy akármilyen hihetetlen, a csalánfőzelék viszont nagyon finom! Elkészítése: mint a spenóté!). A BODZATEA is a vértisztító teákhoz sorolandó, és persze más, kevésbé ismert teafélék is rendelkeznek vértisztító hatással, mint pl a GINSZENG, aminek kávéval vetekedő élénkítő hatása is ismeretes.
A FOKHAGYMÁról érdemes tudni, hogy rengeteg féle bioflavonoidot tartalmaz, érelmeszesedést, cukorbetegséget enyhítheti, fogyasztó hatással is rendelkezik, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, valamint antiszeptikus és antibiotikus hatással is rendelkezik.
A DIÓFA LEVELE bélfertőtlenítő hatású, gyomor-bélrendszeri panaszok (hányás, hasmenés) esetén érdemes teáját fogyasztani a szokásos kétszersült- keksz- reszeltalma- grízleves (orvosi szén) kombináció mellett. Fanyar ízét gyümölcsteával maszkírozhatjuk!

További információk gyógyteákról az ararat.gportal.hu linkgyűjteményében!

TÉMA: NEMZETI PARKJAINK
Az Aggteleki Nemzeti Park 2.rész

Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben alapították. Mai (magyarországi) területe mintegy 20000 ha (19892 ha).
Az Aggteleki Nemzeti Park azonos földtörténeti múlttal rendelkezõ és egymással szervesen összefüggõ, mintegy 60000 hektárnyi terület összessége, amely a Gömör-Tornai Karszt magyarországi oldalán hivatott biztosítani a természeti értékek védelmét.
Mészkõ alapkõzete miatt a felszín formakincse rendkívül változatos. Töbrökkel tagolt fennsíkok, meredek szurdokvölgyek, kopár sziklalejtõk, karrmezõk, tiszta források, rétek teszik gazdagabbá a felszínt.
A nemzeti park összefüggõ területet alkot a karszton, amihez a szalonnai karszt területe kapcsolódik.
A barlangokban közel ötszáz barlanglakó növény- és állatfaj fordul elõ, melyek közül 38 faj csak itt található meg, például a magyar vakfutrinka és a barlangi vakrák. A változatos felszín változatos élõvilágnak ad otthont. A különbözõ kitettségû oldalak mikroklímája nagy eltéréseket mutat. Magyarországon csak itt fordul elõ a tornai vértõ. Hazánkban szintén nagyon ritka növényfaj az osztrák sárkányfû. A terület rovarritkaságai közé tartozik a fûrészlábú szöcske, a nagy nyárfalepke és a kis apolló lepke. Patak menti erdõkben él a foltos szalamandra. A hüllõfauna jellegzetes tagja a pannongyík. A terület madárritkaságai a fekete gólya, a parlagi és a békászó sas, valamint a császármadár és a vízirigó. Az utóbbi idõben megjelent a farkas és a hiúz is.
Itt található az egyetlen szilajon tartott hucul ménes az országban. A barlangok gazdag geológiai formakincsei felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A környék építészeti, kultúrtörténeti értékei is figyelemre méltóak.
1995-tõl az Aggteleki Cseppkõbarlang - közösen a szlovák résszel a világörökség része, bioszféra-rezervátum van benne.
[Világörökség: A Föld olyan pontjai, melyek valamilyen ok miatt a világ számára érdekesek, egyediek. Lehet természeti, kultúrtörténeti (építészeti) érték egyaránt. Gondozásában, bemutatásában fokozott az ország felelõssége.]
(További linkek: ararat.gportal.hu REGISZTRÁLJ!!!)

ÚJ ROVAT: Szemelvények a karavánfórumból
Miss T Saigon [30840 AL], gazdája Éva, 2005. április 2. 17:35:26
Rövid, de találó, Tamkó Sirató Károlytól:
A sivatagok szomjazó arab világa
talán még azért is irígy Európára,
mert itt még a WC-ben is ivóvíz folyik.

Miss T Saigon [30840 AL], gazdája Éva, 17:18:10
Szemelvények iskolai dolgozatokból...
Akropolis volt az a nőstény farkas, amely Rómeót és Júliát szoptatta.
A tej olyab táplálék, amely a test első részét fejleszti.
A bálna az Alföldön nem tud élni, mert igen nagy.
(régi viccek, de ha tetszik, majd folytatom).

AJÁNLÓ: Dromi Papi mai naplójában új témakörben indított tovább képzést; geológia.
Azon belül is a mai naplójában PANGEÁRÓL és a KONTINENSEK VÁNDORLÁSÁRÓL olvashattok! Folytatása következik!

2005. április 5.

Dromedár Manci [197997 AL], gazdája Marcella

Hogy addig se árválkodjatok, amíg a többit megírom!

Köszöntöm a Vincéket!

TÉMA: NEMZETI PARKJAINK
Az Őrségi Nemzeti park 1.rész

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve Őrség.
Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát.
A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet 2002. március 1-jével hoztak létre.
Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vend vidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 ha-on.

TERMÉSZETI VISZONYOK
Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerű formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük siető patakok teszik tagoltabbá. A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 m. A legmagasabb pont Felsőszölnökön a Hármashatár (387 m), a legalacsonyabb a Zala-völgyében Felsőjánosfa határában (191 m) van.
Az Őrség éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, de déli mediterrán elemek is éreztetik itt hatásukat. Így alakult ki a kedvező, un. szubalpin klíma. A terület legjellemzőbb sajátsága a sok csapadék, az éves csapadékmennyiség 700-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag a terület. Legjelentősebb folyója Rába mely É-ról határolja a területet, emellett kiemelkedő a Zala (Szala), ami Szalafőtől Északra ered és középen szeli át az Őrséget; illetve a Kerka. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre.
A Nemzeti Park felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős-Murának (Kerkának), valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel. A nyugati részen főként erősen kötött agyagot találunk a felszínen, míg a keleti részeken a homokos-kavicsos rétegek jellemzőek.
A domborzat, a klíma, az alapkőzet és növényzet meghatározzák a terület talajviszonyait. A kötött, agyagos alapkőzetből kialakult talajok erősen vízzáró jellegűek, ezért még a dombtetőkön is igen gyakoriak a vízállások. A talaj kémhatása általában savanyú. A térség legelterjedtebb talajtípusa a pszeudoglejes barna erdőtalaj.

NÖVÉNYTANI ÉRTÉKEK
Ha az ŐNP növénytani értékeiről szeretnénk képet kapni, három nagy élőhely csoportban kereshetjük azokat. Nagyságát tekintve az erdők a legszembetűnőbbek. A tájképet azonban dombtetei kaszálórétrek, völgyalji láprétek, apró mocsarak - lápok szabdalják. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont.

Rétek
Száraz kaszálórétek
Az Őrség májusban a legszebb üde zöld erdők, mesebeli tarka rétek fogadják az idelátogatót. A száraz domboldalak kaszáló rétjein a legkülönbözőbb színek keverednek tarka virágszőnyeget alkotva. A réti kakukkszegfű rózsaszínje, a harangvirágok halvány lilája vegyül a bakszakáll és a boglárkák sárgájával, a fehér margaréta fejecskékkel.
Ezeken a száraz réteken májusban tömegesen fordul elő az agárkosbor, amit itt "kakukkvirágnak" is neveznek, kicsit később pedig egy másik egy másik jellegzetes orchidea bontogatja szirmait, a sömörös kosbor.
A nyár kakukkfű- és szénaillattal, pacsirtaszóval, tücsökmuzsikával tölti meg a száraz réteket.
Az ősz másféle védett növényeket hoz ezekre a rétekre: pl. az orchideák közül az őszi füzértekercs jellegzetes fehér csavarodott virágzatait fedezhetjük fel, vagy a szártalan bábakalács szúrós virágzata kerülhet a lábunk elé.
A Vendvidék kaszálórétjeinek értékes fajai az alpesi régióból lehúzódó, többnyire élénk színű, apró nedű- és csigagombák. Ezeknek, a magashegységek havasi rétjeire jellemző gombafajoknak a megtelepedését az itteni gazdálkodási forma, a rendszeres kaszálás és szénalehordás segíttette elő. Jelenlétük is ennek köszönhető.
(Folytatás holnap)

A gyógynövények, gyógyteák témát is folytatni fogom, de mivel az saját írásom, kicsit várnotok kell rá, ma ennyire tellett!

Április 1-i naplóban megjelent fejtörőre még nem érkezett megfejtés! Gondolkodjatok! Határidő hosszabbítása várható!

Üdvözöl: Dromedár Manci

2005. április 6.  Dromedár Manci [197997 AL], gazdája Marcella

Képmelléklet: KEREKLEVELŰ HARMATFŰ (lápok növényvilága)

Köszöntjük a VILMOSOKAT és BIBORKÁKAT

TÉMA: NEMZETI PARKJAINK
Az Őrségi Nemzeti park 2.rész
Láprétek
A dombok közti völgytalpakat átszelő hidegvízű patakok mentén dúsfűvű nedves láprétek alakultak ki. E láprétek sok védett növénynek, köztük számos jégkorszak utáni, úgynevezett reliktumfajnak adnak otthont.
Áprilisban kockásliliomra bukkanhatunk, májusban a zergeboglár tojássárga nagyságú és színű virágai tűnnek elénk, vagy a kecses szibériai nőszirom alkot lila tengert. Máshol sárga sásliliom díszlik vagy a gyapjúsás fehér pamacsait borzolja a szél.
Találkozhatunk a magashegységekből lehúzódó fajokkal is, pl. a rózsaszín virágú kígyógyökerű keserűfűvel, a réti palástfűvel, mely itt ezen az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon is megtalálta életfeltételeit. Ebben nagy szerepe van a domborzat befolyásolta mikroklímának.
A nedves rétek májusi orchideája a széleslevelű ujjaskosbor, melyet bordó-barna foltos leveleiről könnyen felismerhetünk. Júniusban ugyanezeken a réteken egy másik orchidea, a fehér színű kétlevelű sarkvirág virít, de nőszőfüvek virágaira is bukkanhatunk itt. Ugyanekkor virágzik a halványrózsaszín buglyos szegfű.
A nyár derekán kenyérbélcickafark virágai alkotnak fehér szőnyeget, ekkor bontja virágfüzéreit a fehér zászpa is. A nyár vége, pedig a kornistárnicsok tömegével encián kékbe öltözteti a nedves réteket, megtarkítva az őszi vérfű jellegzetes bordó bugáival. Az üde réteket szeptemberben az őszi kikerics halványlila virágai vidámítják.
A nedves rétek kiszáradó széleit az akár másfél méter magasra is megnövő kékperje sárgára színeződött tömegei teszik jellegzetessé.

Erdők
Az Őrség 63%-át borítják erdők, ami az országos átlag 3,5-szerese, így meghatározó szerepük van a tájkép alakításában.
A terület legjellemzőbb erdőtársulásai a kavicshátakat borító erdeifenyvesek, melyek miatt "gyántásországnak" is nevezik e vidéket. A laza lombkoronaszint alatt gyakran alakul ki lombos fafajokból második koronaszint, és fajokban gazdag a cserjeszint is. Ez utóbbi jellegzetes növényei a boróka, a szőrösnyír, a kutyabenge. Lágyszárú szintjük is számos jellemző fajnak ad otthont. A változatos mohapárnák közt korpafüvekkel találkozunk. Leggyakoribb a kapcsos korpafű, ritkább a lapos-, de előfordul a kígyózó korpafű is.
Megtalálható a vörös- és fekete áfonya - mely főként a Vendvidéken gazdagon érleli termését is -, valamennyi körtike fajunk pl. az egyvirágú- a kereklevelű-, az ernyőskörtike. Ezeknek a nyers talajfelszínt kedvelő fajoknak a fennmaradását segítette az avarszedés, ami elsősorban a Vendvidéket jellemezte. Az ősszel begyűjtött avart alomnak használták a tehenek alá, majd a trágyával kevert almot tavasszal kivitték szántóföldjeik tápanyag utánpótlására.
Jellegzetesek a pionír fajokat felvonultató erdőszegélyek, nyíres-csarabos fenyérek, melyek nyers talajfelszínt kedvelő törpecserjéi az áprilisban illatozó rózsaszínű henye boroszlán, valamint a nyár végén szirmait bontogató, szintén rózsaszín virágú csarab.
Az elegyes erdeifenyvesekben is találhatunk orchideákat: májusban kardos madársisakot, júniusban kétlevelű sarkvirágot és nőszőfüveket.

A fenyvesek mellett gyertyános-tölgyesek, bükkösök gazdagítják a tájképet. Ezeknek az üde erdőknek koratavaszi színpompás növényei a kakasmandikó, a tavaszi tőzike, a sárga tyúktaréj, a hóvirág, a májvirág, a kék csillagvirág,. Ősszel ugyanezen erdőket a sötétkék fecsketárnics és a lila erdei ciklámen tömegei díszítik.
A Vendvidéken a magasabb régiókat jellemző lucfenyő, vörösfenyő, jegenyefenyő és havasi éger is megtalálható. Az erdők alatt farkasboroszlánra, turbánliliomra bukkanhatunk.
A nyár és az ősz különféle gombákkal tölti meg az erdők alját. Találhatunk ízletes vargányát, királyvargányát, sárga rókagombát, érdesnyelű tinórukat, galambgombákat, de látványos légyölő galócát, csúcsos papsapkagombát is.
A völgyekben futó kristálytiszta vizű patakocskák partját égerligetek kísérik a védett struccharaszttal.
Az erdőgazdálkodásnak jelentős szerepe volt ezen a vidéken. Minden gazdának volt kisebb-nagyobb erdeje, amit sajátos módon úgynevezett szálaló-gazdálkodással kezelt. Az erdőből csak a tényleges szükségletének megfelelő méretű és fajú fát vette ki, a keletkezett apró lékek pedig beszóródtak a környező fák magjaival. Ezzel a gazdálkodási formával többkorú és elegyes erdőképet alakítottak ki, illetve tartottak fenn a következő nemzedék számára is.

ÁPRILIS ELSEJEI NAPLÓNKBAN FELADATOK JELENTEK MEG!
Eddig még egyetlen megfejtést sem kaptam! A határidőt így meghosszabbítom egy héttel. Nézzétek meg újra az 04.01-i bejegyzést és keressetek utána! Várom a válaszokat!!! Új határidő: 2005. 04.14. csütörtök este 18 óra. Megfejtők névsorát másnap jelentetem meg a helyes megfejtéssel együtt!

Dromi Papinál geológia folytatása olvasható: LEMEZTEKTONIKA