2005. március 21.

Hello karavántagok!
Úgy tűnik, magamra hagytok teljesen a naplóírás terén! Bizony nehéz minden napra jó ötletet kitalálni! Marad egyenlőre az, ami engem érdekel, habár igazán beleszólhatnátok! Szorgalmasan gyűjtögetem az érdekességeket, most pl. egy szökevényjelöltre akadtam a galaxisunkban, így ma erről hoztam egy kis adalékot.
Jó lenne, ha némi visszajelzést kapnék a csapattól, mi is az, ami igazán érdekel benneteket, mert akkor igyekeznék olyan témákat hozni! Nagy a csend! ÍRJATOK!!!
A FÓRUM sem gyarapszik! Kis aktivitást kérek a kari 27 tagjától!!!!!

Íme az ígért cikk:


SZÖKIK A TEJÚTRENDSZERBŐL A LEGGYORSABB CSILLAG

Nem könnyű a galaxis leggyorsabb csillagának a sorsa: az egyik pillanatban még egy kettős csillagrendszer tagjaként keringett, a másik pillanatban viszont egy fekete lyuk akkorát lökött rajta, hogy óriási sebességgel száguld a Tejútrendszer széle felé.
Az ominózus csillag az első ismert csillag, amely annyira gyorsan száguld, hogy galaxisunk börtönéből kiszabadulhat. A másodpercenként 700 kilométeres sebességgel száguldó csillagot az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársai fedezték fel.
A csillag csaknem kétszer gyorsabban száguld a Tejútrendszerből való megszökéshez szükséges sebességnél. Szökevény csillagokat korábban is észleltek a csillagászok, galaxisunk vonzásából azonban eddig még egyikőjük sem lépett ki. A korábbi csúcstartó másodpercenkénti sebessége „csupán” 490 kilométer volt.
Az új leggyorsabb csillag hivatalos neve SDSS J090745.0+024507, de a csillag felfedezői inkább „kitaszítottként” nevezik egymás között. A feltételezések szerint a csillagnak ugyanis valaha volt egy kísérője is. A csillagpáros keringése során túl közel kerülhetett a Tejútrendszer központi fekete lyukához, amely az egyik csillagot csapdába is ejtette, a másikat viszont nagyerővel megtaszította. A csillag gazdag hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemekben, amely a felfedezői szerint szintén arra utal, hogy a Tejút központi részén keletkezett.
A csillag most már galaxisunk külső részében jár, a Földtől körülbelül 200 ezer fényévre, és a galaxismaggal ellentétes irányba mozog. A kutatók szerint körülbelül 80 millió éve mozoghat ezen a pályán, és még 80 millió évbe telhet mire elhagyja a Tejútat, és az intergalaktikus térbe ér.
Körülbelül húsz évvel ezelőtt Jack Hills, az új-mexikói Los Alamos National Laboratory csillagásza vetette fel, hogy elméletileg egy „galaktikus csúzli” óriási sebességre képes a csillagokat felgyorsítani. A jelenséget azonban mostanáig megfigyelésekkel nem sikerült alátámasztani.
A Harvard-Smithsonian Intézet csillagászainak becslése szerint akár tízezer óriási sebességgel száguldó csillag is létezhet. Ha több ilyen csillagra is rábukkannának a csillagászok, akkor röppályájuk alapján a sötét anyag gravitációs hatásáról is több ismeretet szerezhetnénk.
National Geographic Online
2005.február.14

Hogy ne unatkozzatok, felteszek néhány csillagászati kérdést, melyre holnap választ kaphattok. Jutalom: hogy okosodtok. A válaszokra rálelhettek előbb is: www.geographic.hu veblapon!
1.) Naprendszerünk mely bolygójának közelében tartózkodik jelenleg űrszonda?
2.) Mi az űrszonda neve?
3.) Milyen holdakat "láthat" ez az űrszonda?
4.) Milyen érdekes jelenséget észlelt az űrszonda a közelmúltban?
A válaszokat írjátok meg nekem levélben, vagy lehet a karavánfórumba is írni, akár vitázhattok is!
Üdv! Dromedár Manci

2005. március 22.

Ahogyan ígértem, itt van a cikk a Cassini űrszondáról, valamint mindarról, amit a közelmúltban észlelt!

A Cassini űrszonda és a Hubble űrtávcső újabb pazar felvételeket készített a Titán és az Enceladusz holdak felszínéről, valamint a Szaturnusz sarki gyűrűjéről.

Óriási becsapódási krátert észlelt a Cassini űrszonda radarberendezése a Titánon a múlt héten, amikor ismételten a Szaturnusz legnagyobb holdja közelében járt.
A Cassini 1577 kilométer magasságban repült el a Titán felett, és eközben radarberendezései a hold felszínét pásztázták. 2004 júliusa óta, amikor a Cassini Szaturnusz körüli pályára állt, ez a negyedik alkalom, hogy az űrszonda a Titán közelében jár, és a második alkalom, hogy a hold domborzatát vizsgálja.
A mostani felvételek két érdekes felszíni képződményt is felfedtek. Az egyik egy 440 kilométer széles becsapódási kráter. A másik képződményt a kutatók „macska kaparásnak” nevezték el. Ezek ugyanis olyan felülről párhuzamos egyenes vonalaknak látszó képződmények, amelyek feltehetően a szél munkájának eredményei. E felszíni formák leginkább a földi homokdűnékhez hasonlíthatók.

A Titán ellenfényben
A következő felvételt szintén a múlt héten, 134 ezer kilométer távolságból készítette a Cassini a Titánról. A holdat hátulról világítja meg a Nap, aminek köszönhetően jól látható a Titánt övező páraréteg. A felvételen szépen kirajzolódik a párarétegnek az északi pólus feletti szokatlan szerkezete is, amelynek kialakulása egyelőre rejtély a kutatók előtt.
A fényes Enceladusz
A múlt héten a Cassini a Szaturnusz jeges holdját, az Enceladuszt is megközelítette, körülbelül 1.180 kilométerre. A jórészt fagyott vízből álló hold a Naprendszer egyik legfényesebb égiteste, fényvisszaverő-képessége nagyon magas. A négy felvételből megalkotott mozaik egy 500 kilométer széles területet mutat be, amelyen árkok, törések és becsapódási kráterek sokasága látható.
Sarki fények a Szaturnuszon
A Cassini a Hubble-űrteleszkóppal együttműködve méréseket végzett a Szaturnusz sarki gyűrűinek feltárására is.
A Szaturnusz sarkvidékeit koronázó erős sarki fény, amely akár 2000 kilométerrel is fölébe nyúlhat a felhőtetőnek, olyasféleképpen jön létre, mint a Földön – a napszél töltött részecskéi beleütköznek a bolygó légkörébe, és ionizálják a légkör molekuláit.
A Szaturnusz gyűrű alakú sarki fénye a távoli ultraibolya tartományban izzik, de Földünk légtakarója elnyeli ezt a tartományt, ezért a jelenséget csak űrtávcsövekkel vehetjük szemügyre.
Miközben a Hubble-űrtávcső az elmúlt hetekben számos ultraibolya felvételt készített a fénylő déli sarki gyűrűről, a Cassini (magyar részvétellel készült) rádió- és plazmaspektrométerével vizsgálta a régiót.
Az átfogó kutatások alapján kiderült, hogy a Szaturnusz sarki fénye számos tulajdonságban eltér a Földön és a Jupiteren megfigyelttől.
Csakúgy mint a Földön, a Szaturnusz aurórája is napról-napra változik, ám míg a Földön a nagyenergiájú felvillanások csak körülbelül tízpercig, a Szaturnuszon akár több napon át kitartanak. A Cassini mérései megmutatták, hogy az auróra néha együtt mozog a tengelye körül forgó bolygóval. A kutatók szerint míg a Földön a sarki fényért elsősorban a Nap elektromágneses aktivitásának növekedése felelős, nem közvetlenül a napszél, a szaturnuszi sarki fényben a napszélé a főszerep.

National Geographic Online
2005.február.21

Remélem, legalább néhányan törtétek a fejeteket a tegnapi kérdéseken!
Íme itt a válaszok:
1.) A Szaturnusz közelében tartózkodik jelenleg űrszonda.
2.) Az űrszondát Cassininak nevezik.
3.) A Titán és Enceladusz nevű holdakat közelről figyelte meg az űrszonda.
4.) Az űrszonda a Szaturnuszon észlelt sarki fényről tudósított.

2005. március 23.

Március 23-a, Emőke napja van, 1961 óta az ENSZ intézménye, a WMO március 23-át meteorológiai világnapként ünnepli.

A mai napra igyekeztem ehhez kapcsolódó témát keresni, és a Sulinet Zöld zónájában találtam is. Íme:

Zavaros a Föld időjárása
Egyre jobban kiismerhetetlenné válik a Föld időjárása. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint, amelyet rendes esetben mindig az év végén közölnek, bolygónk klímája egyre zavarosabb. Extrém adatok sora érkezik a szervezethez a világ minden részéről. Rekordok dőlnek meg mind a hőmérséklet, mind a viharok és esőzések tekintetében. A globális szárazföldi és tengeri felszíni hőmérséklet átlaga 2003 májusában volt a második legmagasabb 1880 óta.
Se szeri, se száma a kétségbeejtő nyilatkozatoknak a Föld jövőjével kapcsolatban. Sokszor nehéz megkülönböztetni a szenzációhajhász bejelentéseket a valóságon alapuló megnyilvánulásoktól. Az viszont már tényleg zavarba hozza az embert, ha egy világszerte elismert intézmény vagy szervezet hoz nyilvánosságra komoly vizsgálatokon alapuló, jónak semmiképpen sem mondható híreket.
A Magyar Hírlapban megjelentek szerint a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb közleményében azt teszi közzé, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban világszerte éghajlati rekordok dőlnek meg. A változások alapján egyre bizonyosabbnak látszik, hogy mindez - bár a tudósok egy része még vitatja - a globális klímaváltozáshoz kapcsolható.
A WMO az adatokat a világ számos pontjáról gyűjti, a szélsőséges értékek között vannak nagyon alacsony és magas hőmérsékletek, hatalmas viharok és özönvízszerű esőzések. Az összegyűjtött információkat számítógépes modelleken futtatják, amelyek alapján úgy tűnik, hogy nemcsak egyre melegebb lesz a Föld éghajlata, hanem mindeközben egyre instabilabbá is válik.
Júniusban a Földön sok eddigi, az időjárással kapcsolatos rekord dőlt meg. A WMO adatai szerint az Egyesült Államokban egy hónap alatt 562 tornádó pusztított, az eddigi rekord jóval kevesebb volt, mindössze 399. Dél-Franciaországban sokszor mértek 40°C feletti hőmérsékletet, amely 7°C-al több az ott szokásos átlaghőmérsékletnél. Svájcban az idei június volt a legforróbb az utóbbi negyed évezredben. Indiában a monszunesők előtti hőhullám idején mértek 49°C-ot, csaknem 1400 ember halt meg az ott is szokatlan hőség miatt.
A világszervezet adatai szerint az átlagos felszíni hőmérséklet 1861 óta folyamatosan emelkedik. Míg az egész XIX. században 0,45°C-ot emelkedett a világon az átlaghőmérséklet, addig a XX. század folyamán már 0,6°C volt az emelkedés mértéke. A globális szárazföldi és tengeri felszíni hőmérséklet átlaga 2003 májusában volt a második legmagasabb 1880 óta. A globális hőmérsékleti rekordok szerint a tíz legmelegebb év egytől egyig 1990 utánra esett, és mind közül a legmelegebb 1998 volt.
A fent leírtak alapján egyre bizonyosabbá válik, hogy az éghajlatváltozást tényként kell - legalábbis kellene - kezelnie az emberiségnek. Hogy ez milyen mértékű lesz, az nagyban függ attól, hogy mekkora mértékben növekedik a szén-dioxid koncentrációja a légkörben.

Holnapra valamivel megnyugtatóbb témával, egy kis világörökséggel készülök Magyarország területéről. Ehhez kapcsolódnak kérdéseim, ha akarjátok, végül is játszhatunk datolyákban is.

Szabályok: 1.) A megfejtéseket hozzám küldött levélben kérem, mellékeljetek hozzá egy datolyát.
2.) Egyenlőre minimálisan két játékos részvétele kell ahhoz, hogy díjat tudjak osztani, díj akkor jár, ha minden kérdésre van helyes válasz.
3.) Több résztvevő esetén a beküldés sorrendjében tudom jutalmazni a résztvevőket, aki gyorsabb, az nyerhet, ha helyes a válasz. A mai négy kérdés helyes megválaszolása esetén 1 datolyát visszajuttatok a nyertesnek, vagy félreteszem a következő játékra, ha a nyertes így rendelkezik.
4.) Amennyiben csak egyetlen játékos jelentkezik, a datolyáját helyes válasz esetén félreteszem a következő játékra, helytelen válasz esetén a nyereményalapba kerül.

Tehát: JÁTSSZATOK TEVÉK!

Kérdések:
1.) Nemzeti parkok Magyarország Északi középhegységének keleti részén (legalább 2)
2.) Az Északi középhegységben élő veszélyeztetett állatfajok (legalább 3-at sorolj fel!)
3.) Ritka ragadozók hazánkban (legalább 4 emlős, illetve madárfaj nevét várom, több is lehet, ha tudsz ilyet!)
4.) Mely ritka ragadozónk állományát sikerült megvédeni-gyarapítani 1978 óta? (Egy konkrét állatfajra gondolok)
Segítségül: nézzétek meg a Sulinet Zöld oldalát, a holnapi cikk onnan származik.

Szeretném, ha végre bekapcsolódna lehetőleg mindenki a karaván életébe!
Küldjetek visszajelzést: milyen témák érdekelnek Benneteket???????????
Várom a megfejtéseket és a visszajelzéseket.
Üdv!
Dromedár Manci karavánvezető

2005. március 24.

Március 24. csütörtök

A MAI NAP:
Amennyiben van köztünk ilyen ÜDVÖZÖLJÜK a GÁBOR, vagy KARINA nevű tevetulajdonosokat, hiszen ma Gábor és Karina névnap van.

A mai nap a keresztény hit szerint NAGYCSÜTÖRTÖK, vagyis Jézus és tanítványai ma ültek össze elfogyasztani az utolsó vacsorát. Közben Jézus megmosta tanítványai lábát, amellyel alázatban és szeretetben (szolgáló szeretet) akart nekik utat mutatni. Nem az a nagy, aki gazdag, vagy gőgös, hanem az, aki másoknak tud segíteni, vagy megbocsátani szeretetből. (Bővebben ld. saját naplómban).

A zsidó vallás a mai napon a készület napját ünnepli (sajnos ebben kevésbé vagyok otthon), az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek, a megszabadulásra a rabságból.
Isten elrendelte, hogy a szidó családok együtt fogyasszák el a vacsorát, útra készen. A levágott áldozati állat (bárány, vagy kecske) vérével kenjék meg a ház ajtaját. Legyenek útra készen. Ha ezt megteszik, elkerüli őket az Egyiptomra mért csapás, t.i. hogy minden elsőszülött, ember és állat azon az éjszakán elpusztul.
március 24. A tuberkulózis világnapja (A WHO ünnepe annak emlékére, hogy dr. Robert Koch 1882-ben a tudományos világnak bejelentette, hogy felfedezte a TBC bacilust.)

FEJTÖRŐ:
Sajnálattal látom, hogy eddig egyetlen megoldás sem érkezett tegnap feladott fejtörőmre. A cikk közzétételét ezért egy héttel elhalasztom, hogy minden játékos kedvű teve utána tudjon nézni a megoldásoknak. Beküldési határidő jövő csütörtök este 18 óra. A cikket attól függően, hogy hány megoldás érkezik, csütörtökön este 22 órakor, vagy pénteken este ugyanebben az időben teszem közzé a helyes megfejtők és a nyertesek nevével. Segítségül: a Sulinet Zöld oldalán Északi hegyeink között címmel szerepel az a cikk, amiből a fejtörőt alkottam, aki játszani akar, minden helyes választ megtalál benne!

Hurrá! Azóta megérkeztek az első megfejtések! Szuperek vagytok! Várom a többiekét is. Aki nem küld datit, küldjön emil címet, szép képet tudok küldeni minden helyes megfejtőnek (érkezési sorrendtől függetlenül), csak azt is írjátok meg, milyen képet szeretnétek!

VICC:
-Mi az, ami barna és kúszik a fűben?
-Tűzszerész, aki a rejtett bombákat keresi.
-És az mi, ami barna és repül?
-Megtalálta.
beküldő: Andy Johnson [197992 AL], gazdája Bodon Zoltán

TÉMA: ÁLLATKERT
Csikóözön az Állatkertben

A tavasz a természet újjászületésének időszaka! Úgy látszik, ezt az állatok is érzik, mert péntek reggelre a tevéknél, és a Parasztudvarban lakó hucul lovaknál is egy-egy csikó látott napvilágot a fővárosi Állatkertben.
Újabb taggal gyarapodott a kétpúpú teve család. A péntek hajnalban született hím tevecsikó számára a Jocó nevet szemelték ki a gondozók, mivel az anyaállatot Jolánnak hívják. Hagyomány ugyanis az Állatkertben, hogy az utódok nevének kezdőbetűje megegyezik az anyáéval. Mivel az időjárás kedvezően alakult, a gondozók úgy döntöttek, hogy már az első napon a látogatók által is megtekinthető helyen, a többi tevétől természetesen elkülönített kifutóban biztosítottak helyet anyának és csikójának.
A kis tevecsikó származásáról annyit érdemes még tudni, hogy az anyaállat, Jolán 1992-ben született Lengyelországban, a Gdanski Állatkertben, és 1996 óta lakik Budapesten. Juszuf, a tizenegy esztendős apaállat viszont régi pesti család tagja: már az anyja is Budapesten született, az egyik nagymama (tehát a most született csikó dédnagymamája) pedig szerepelt az Egri csillagok című színes, szélesvásznú magyar filmben.
A tevék különben 440 napig vemhesek, és a tevecsikók 35-40 kg-os testtömeggel jönnek a világra. Féléves korukra már meghaladják a 100 kg-ot, és legkésőbb kilenc hónapos korukig vesznek magukhoz anyatejet, ám már 4-5 hónaposan megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is. Kifejlett méretüket ötéves korukra érik el.
A tevecsikók púp nélkül jönnek a világra, hiszen máskülönben az ellés rendkívül nehéz lenne. A púpok helyén található üres bőrtasakok később telnek meg zsírszövettel.
Gyermekáldás volt a Parasztudvarban látható hucul lovaknál is! A Gertrúd nevű kanca ugyanis péntek reggelre csodaszép csődörcsikót ellett. A hucul lovak méretüket tekintve félúton vannak a pónik és a „nagylovak” között, így az úgynevezett „kisló” kategóriába tartoznak. Maga a hucul lófajta eredetileg a Kárpátok hegyei közt alakult ki, és rajtunk, magyarokon kívül a szlovákok, a románok, a lengyelek, és az ukránok is sajátjuknak tekintik. A lovak egyébként általában 11 hónapig vemhesek.
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert

Várom javaslataitokat, megjegyzéseiteket. Játsszatok, vegyetek részt aktívan a karaván életében!

Szeretettel üdvözöl mindenkit a karavánvezető:
Dromedár Manci

2005. március 25.

Hello kedves karavántársak és üdvözlök minden kedves látogatót más karavánokból is!

Március 25, Irén, Irisz. Nagypéntek / Kivonulás napja Az ünnepről majd saját naplómban bővebben!

Húsvét az Állatkertben: színes programok és menedékhely a nyulaknak
Idén is gazdag programkínálattal várja az Állatkert a húsvéti ünnepek idején érkező látogatókat. Az ünnepektől kezdve az intézmény ismét befogadja a „feleslegessé” vált húsvéti nyuszikat, ezzel is megelőzve, hogy a kedvencek nyúlpaprikásként végezzék. A legjobb persze az lenne, ha pusztán ünnepi nekibuzdulásból senki sem vásárolna élő nyulat.
A húsvéti ünnepek alatt színes programkínálattal várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert. A Nagyszombattól Húsvét hétfőig tartó háromnapos időszakban ugyanis külön „nyuszis” és „tojásos” programok várják a nagyközönséget. A húsvéti nyuszik iránt érdeklődő ifjabb látogatókat nyuszisimogató várja, aki pedig arra kíváncsi, hogy milyen az emu, az énekes hattyú, vagy a flamingó tojása, akár kézbe is veheti ezeket a tojáskülönlegességeket. A már hagyományos, a Húsvéthoz kötődő kézműves foglalkozásokon kívül több állomáson játékos feladványokkal és különféle ajándékokkal is várja a kert az érdeklődőket. Lesz arcfestés, és „tojásvadász túra” is. Ezek a programok mindhárom napon 10-től 16 óráig tartanak. A húsvéti rendezvények támogatója a Nestlé Hungária Kft. Természetesen a nemrégiben indult elefántetetési programra is sor kerül mindhárom napon, 11, illetve 15 órai kezdettel.
A húsvéti ünnepektől kezdve ismét befogadja az Állatkert azokat a „megunt”, szám feletti húsvéti nyuszikat, akiket gazdáik a húsvéti ünnepek kapcsán szereztek be, de akikről az ünnep elmúltával mégsem áll módjukban gondoskodni. Az immár hagyományos akciót évről évre azért szervezi az Állatkert a Húsvétot követő egy hónapos időszakban, hogy a húsvéti nyuszik ne nyúlpaprikásként végezzék, vagy ne a kukába kerüljenek az ünnepek elteltével. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján évente mintegy kétszáz nyuszit sikerül ezen a módon megmenteni. Az Állatkertbe behozott nyusziknak állatvédő szervezetekkel együttműködve keresünk gazdit, vagy pedig olyan tenyészetekhez kerülnek, ahol semmi más dolguk nincs, mint szaporodni és sokasodni. A legjobb megoldás persze az lenne, ha az emberek jobban megfontolnák az ünnepi nekibuzdulásból történő nyúlvásárlást.
Az állattartás felelősségteljes kapcsolat állat és ember között, és ez a húsvéti nyuszik tartására is vonatkozik. Mielőtt tehát beszereznénk a hőn áhított tapsifülest, gondoljuk át, hogy tudunk-e róla felelősséggel, a jó gazda gondosságával gondoskodni egész életén át! Az Állatkert állatvédelmi okok miatt inkább lebeszélné az embereket az élő nyulak vásárlásról. Helyette az Állatkerti Alapítvány jelképes nyuszi-örökbefogadást szervez, mi több, a kiválasztott állattal még le is fotózzák az örökbefogadó szülőket.
Tudnivalók a nyulakról
Ne vegyünk élő nyulat ünnepi nekibuzdulásból! De ha mégis úgy döntünk, hogy felelősséggel tudunk gondoskodni a sorsukról, az alábbiakra figyeljünk!
- A nyúlfiak 21 napos korukig inkább anyatejen élnek, és nem szilárd táplálékon; ilyen fiatal állatot tehát ne vásároljunk, bármennyire is aranyos;
-A nyúl nem ugyanazt eszi, mint az ember, a vasárnapi ebéd maradékát tehát ne is próbáljuk odaadni neki; ugyanez vonatkozik a csokoládéra, és hasonló nyalánkságokra;
- A legjobb, hogyha a nyúl táplálékának alapját a boltokban kapható nyúltáp képezi; ezt naponta friss zölddel, sárgarépával, karalábéval, retekkel és káposztával egészíthetjük ki; fontos, hogy elegendő szénát is kapjon, mert az állatnak megfelelő rostmennyiségre is szüksége van;
- A nyúl vízigénye, – ha nem csak tápot és szénát, hanem zöldségeket is kap −, nem túl jelentős; ennek ellenére helyes, ha van előtte ivóvíz;
- Mivel a nyuszik metszőfogai folyamatosan növekednek, szükség van valamire, amivel koptathatják: erre a célra egy száraz kenyérsarka is megteszi.
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert
2005.március.22

AJÁNLÓ:
1.) Érdemes megnézni lolly-pop [218547 AL] adatlapját, ahol a Rex-félékről olvashattok részletesen, képi illusztrációval egybekötve. Ti tudtátok, hogy azok CICÁK ?!
2.) Budapestiek figyelmébe ajánlom: 2005. április 24-én vasárnap de 11 órakor az Almássy téren Levente Péter és a Vasmacska együttes műsorát.

2005. március 26.

ÜDVÖZÖLJÜK a névnapjukat ünneplő EMMÁNUELeket!
Ma NAGYSZOMBAT van. 

(A turini - torinói - lepel)

Az Állatkerti hírek után ideje egy kicsit többet megtudnunk Magyarország Nemzeti Parkjairól! Úgy gondoltam, sorozatot indítok ebben a témában. Régebben rengeteget kirándultunk a szüleimmel és sajnálom, hogy mostanában csak a szűkebb, egy nap alatt megjárható kirándulásokra van pénzünk és időnk. Kedvenceim közé tartozik a Bükk, (Lillafüred és környéke, Szalajka-völgy, Bélapátfalva), és a Zempléni hegység a maga érintetlen vadonjaival, de a Mecsek is nagyon szép, szeretem a Vértest, a Gerecsét, utóbbiban is igazi érintetlen tájak vannak... Gyönyörűek a magyar tájak, a hegy-völgy éppúgy, mint az Alföld. VIGYÁZZUNK RÁJUK EGYÜTT!!!

A következő cikket ismét a Sulinet zöld oldalán leltem:

MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
Mottó:
"Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat;
ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomaidat!"

Tapasztalataink alapján sajnos nagyon kevesen tudják, hogy Magyarországnak ma már 10 nemzeti parkja van, még kevesebben, hogy ezek hol találhatóak, illetve mit is hivatottak védeni.
Ezen oldalak összeállításakor elsődleges célunk volt, hogy bemutassuk még meglévő természeti értékeink változatos gazdagságát, és ösztönözzük olvasóinkat hazánk természeti értékeinek felfedezésére, megőrzésére; valamint a természetjárás írott és íratlan szabályainak betartására.
Tudjuk, hogy a helyszínen szerezhető élmények, tapasztalatok hatását a természeti kalauzunkban látható képek, ismertetők nem pótolhatják, ezért igyekeztünk minden olyan információt összegyűjteni, amelyek hasznosak a túrázni vágyóknak, illetve az osztálykirándulások, erdei iskolák szervezőinek.
A nemzeti parkok emblémái mögött található oldalainkat folyamatosan bővítjük, hogy friss és naprakész adatokkal szolgáljunk a természet barátainak.”

Sajnos a lap még csak szerkesztés alatt áll, de azért a legfontosabb kiderül belőle:

Nemzeti Parkjaink jelenleg:
1.) Fertő-Hanság Nemzeti Park
2.) Bükki Nemzeti Park
3.) Balaton-felvidéki Nemzeti Park
4.) Duna-Ipoly Nemzeti Park
5.) Duna-Dráva Nemzeti Park
6.) Aggteleki Nemzeti Park
7.) Hortobágyi Nemzeti Park
8.) Kiskunsági Nemzeti Park
9.) Kőrös-Maros Nemzeti Park
10.) Őrségi Nemzeti Park

Remélem, mindegyikről tudok majd anyagot szerezni Nektek és a karavánnaplót színesíteni vele.
Várom visszajelzéseiteket, ötleteiteket!
Dromedár Manci karavánvezető

Mindenkinek sok nevetéssel teli húsvéti készülődést kívánok!
Lepjétek meg szeretteiteket valami aprósággal!
HOLNAP HÚSVÉT VASÁRNAPJA:

BOLDOG HÚSVÉTOT MINDENKINEK!

Üdvözöl: Dromedár Manci, a karavánvezető

2005. március 27.

Képmelléklet: Leánykökörcsin (Tavaszi hérics, pulsatilla grandis), védett, ritka faj a Fertő-Hansági Nemzeti Parkból

   

Ma március 27-e, HÚSVÉT vasárnapja van. A keresztény világ Jézus feltámadását ünnepli. Szeretettel köszöntöm névnapjukon a HAHNALKA nevű tevetulajdonosokat és családtagjaikat.

LÁNYOK: TOJÁSFESTÉST NE FELEJTSÉTEK!!!
Fiúk: locsolóversek Dromi Papinál! Holnap jó hasznát vehetitek!

Sajnos vége a téli időszámításnak, éjszaka elloptak tőlünk egy órácskányi alvást, ÓRÁINKAT mára virradóra ÁT KELLETT ÁLLÍTANI hajnali 2-ről 3 órára.

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK 1. rész
Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését. Így a húsvéti jelképeket feloszthatnánk egyszerűen természeti és vallási jellegűekre, ha a természetiek nem kaptak volna vallási értelmezést is, illetve ha nem épültek volna be bizonyos értelemben a vallási ünnepek világába. Bonyolítja a helyzetet a népszokások jelképrendszere, amely kapcsolatban áll mindkettővel,
de a kereszténységet megelőző, nem tételes vallások rítusvilágának is meghatározó eleme lehetett.
Majd’ minden országban a húsvéti ünnep egyik főszereplője és jelképe a színes, festett tojás, főleg Közép-Európában. „Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját” – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A húsvéti tojást még a baromfitenyésztéssel korábban nem foglalkozó észak-európai népek is bevonták szokásvilágukba. A fiúk az erdőbe jártak ki a madarak fészkeiből tojást gyűjteni. Tény: a tavasz egyik jele, hogy a madarak lerakják tojásaikat, a tyúkok pedig tojni kezdenek A tojás, szimbólum: az élet hordozója, amely magában rejti a múltat és a jövőt. Az újjászületés, a feltámadás, a termékenység jelképe. (A hímes tojás szavunk is a nő és férfi kapcsolatára utal, csak később nyerte el mai jelentését!) A vízbevetés is ősi, termékenységet varázsló szokás, ebből ered a locsolkodás, amelyet tojással illik jutalmazni.
Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz.
Folytatás holnap!
Bővebben a Legjobblap.hu/husvet/jatek/tojasfestes.htm
Kincsestar.radio.hu/jeles/jeleshusvet.htm
és az olaszliszka.hu/versjatek/locsoloversek.html honlapokon

TÉMA: A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE A FERTŐ-TÁJ

1.RÉSZ: A FERTŐ TÓ és annak növény-és állatvilága, valamint a környék nevezetességei
A fertői tájegység biológiai sokfélesége, geológiai érdekességei mellett népi építészete is közerjátszott abban, hogy a vidék elnyerte a Világörökség része megtisztelő címet. Nem is beszélve arról, hogy a fertődi és a nagycenki kastély közismert kulturális látnivalók és építészeti, történelmi korok szellemének hordozói.
A világörökség részévé nyilvánította a Fertő-tájat az UNESCO ezzel a területtel foglalkozó bizottsága. A megtisztelő cím elnyerését igazoló okiratot már átadták. A Fertő-tavat és környékét Magyarország és Ausztria közös javaslatára vették fel a világörökség listájára, ezzel is erősítve a határokon átnyúló együttműködést a két nemzet között.
A vidék természeti öröksége nagyon gazdag, a Fertő-tó "Lacus Peiso" néven már a rómaiak által is ismert sztyepptó. Vize sekély és sós. A tavat elsősorban a csapadékvíz, továbbá a Wulka és Rákos-patak táplálja. A környezetébe besüllyedő medencéje miatt természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el. A magyar-osztrák határon átnyúló Fertő hazai részét a környező nádövvel, rétekkel és belső tavakkal, valamint a Szárhalmi-erdővel és a Fertőrákosi kőfejtő tetején található pannon lejtősztyepp-foltokkal együtt 1977-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. 1989 óta Európa nemzetközi jelentőségű vadvizei között tartják számon. A magyarországi Fertő-táj elkülöníthető részei a Fertőt nyugatról övező Fertőmelléki-dombsor (Fertőrákostól Fertőhomokig) és a délkeleti részen fekvő Fertőzug hazai területe (Hegykőtől Saródon át Fertőújlak határáig). Fertőrákos közel az osztrák határhoz, a tó nyugati partjánál fekszik. A kőfejtő tetején tavaszonként szép számban virítanak a leánykökörcsinek és a különféle kosborok. A középhegységek melegkedvelő élővilágának otthont adó Szárhalmi-erdő a dombsor legkiterjedtebb erdeje.
(Folytatása következik)

2005. március 28.

HÚSVÉTHÉTFŐ
Üdvözöljük a GEDEON és JOHANNA nevű tevetulajokat és ismerőseiket!

      

Kedves tevék! Irány LOCSOLKODNI! Lányok: remélem szép tojásokat festettetek?

AKTUÁLIS - HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK 2.rész:
A magyar hímestojások díszítésének jelképrendszere a honfoglalást is megelőző, kereszténység előtti időkből származik. Az ősi kultikus jelek a régi magyar élet és hitvilág minden fontos mozzanatát tükrözik. A magyarok, ellentétben a szomszédos népekkel, ezeket az ősi motívumokat mind a mai napig őrzik és alkalmazzák és a kereszténység felvételét követően sem adtak keresztény tartalmat ősi motívumkincsüknek.
A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást.
Az ősi magyar tojások a pásztorkodás, lovas élet, természet, örök élet, termékenységvarázslás és világmindenség absztrakt, leegyszerűsített ábrázolásával vltak díszítva. Mind a mai napig a népi hímestojások őrzik ezeket az ősi SZIMBÓLUMOKat:
A kör a teremtő Isten jelképe - nincs kezdete és vége.
A kör kettéválasztása az eget és földet, evilágit és túlvilágit jelképezi.
A kettéválasztott kört metsző vonal a mágikus kereszt, a metszéspont a világ erőközpontját jelképezi, vagyis a teremtő hatalmát a világ felett.
A további jelképek innen indulnak ki:
Az égi energia kiáradását az erőközpontra helyezett kéz, vagy az ujjas istenlétra jelképezi, de ezt jelenti az örökzöld ágban végződő, életfát szimbolizáló kereszt is.
A kacsokban végződő kereszt az élet örök kőrforgására utaló napkerék (rákfarkas).
A forgó, örvénylő jel négy ága a világot alkotó négy elemet: tüzet, vizet, levegőt és földet is szimbolizálják.
A tölgyfalevélhez hasonló meander családi összetartozást,
A kakastaréj, a gereblye, pontok/magok a termékenységet jelölik.
A kos a nap, a megújulás jele.
A leggyakrabban használt szín a piros, ebből ered másik elterjedt neve a piros tojás. A mágikus piros a vér és a tűz színe. A megújulás, szerelem, tavasz, öröm, szabadság, kicsírázó élet, Jézus kiontott vére következtében a feltámadás és az örökélet jelképe. A piros szín szerencsét hoz és óv betegségtől, tűztől. Varázsereje miatt akkor is használják a nevet, amikor a piros szín teljesen hiányzik.
A tojást díszíteni lehet karcolással, írással (meleg méhviasszal „megírva”, majd festékanyagba mártva), festéssel. Magyar díszítési forma a tojás patkolása (ez már külön művészet!)
A hímes tojás hagyománya olyan ősi múltból érkezik hozzánk, olyan mélyen bennünk van, hogy több, mint ezer év alatt sem az idő, sem új szokások, sem idegen befolyás és elnyomás nem tudta a magyar nép életéből, lelkéből kitörölni.

TÉMA: Hazánk Nemzeti Parkjai
A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE A FERTŐ-TÁJ
2.rész: A szárhalmi erdő
Az elsősorban botanikai szempontból kiemelkedő területen a ritkább növényfajok mellett (boldogasszony papucsa, légybangó) számos gyakoribb védett faj is megtalálható (tavaszi hérics, apró nőszirom). Az erdő jelentős szerepet tölt be a Fertő kétéltűi és hüllői életében is: az állatok ide húzódnak vissza a tél elől. A Fertő délkeleti részén, Sarród község határában, a fertőújlaki út mentén található a nemzeti park központja, a Kócsagvár. A fertőújlaki (Mekszikópusztai) kutatóházban rendezkedhetnek be mindazok, akik kutatómunkáikat a Nemzeti Parkban készítik. A Nyéki szállás, vagy a fertőújlaki Cikes a vízimadarak (gém- és récefélék, sirályok és partimadarak) igazi paradicsoma.. A pusztákon legelésző szürkemarha- és bivaly gulya, illetve rackanyáj; a szikesek természetes növény- és állatvilága is mind a táj kiemelkedő értékei közé tartoznak.
A Hanság és vidéke
A Fertő-tájtól keletre hazánk egyik legnagyobb lápterületére, a Hanság medencéjébe érkezünk. Vadvizei, mocsarai, láperdői élelem és eszközforrása (nád, égerfa, sás, gyékény, füzek) voltak a "Hany" emberének. A Hanság napjainkban szinte kultúrtájjá szelídült a számos emberi beavatkozás (vízrendezési munkálatok, tőzegbányászat, stb.) következtében. Sikerült megőrizni azonban tájképi megjelenési formájának egy részét, élővilágának jellegzetes fajait. A csatornák állóvizében, a tavak védett öbleiben fehér tündérrózsa és békaliliom virít. A megmaradt tavakban (Király-tó, Barbacsi-tó, Fehér- és Kónyi-tó) még szép számmal található réti csík és lápi póc. Nádasaiban nagy kócsag, bölömbika és különféle nádi énekesmadarak költenek. Kékperjés láprétjeit mocsári kosbor, buglyos szegfű és kornis tárnics díszíti. Itt még fészkel a túzok, a hamvas rétihéja és előfordul a ritka parlagi vipera is. Erdeiben szürke gém kolónia él, fekete gólya, darázsölyv és kabasólyom költ.
A világörökségi listára felkerült terület a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő tavi része, Fertőboz, a fertőrákosi kőfejtő és Fertőrákos központja, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély és környezetük, ausztriában pedig a vizes élőhelyek és Rust belvárosa.

2005. március 29.

Köszöntjük névnapjukon az AUGUSZTÁkat!

Még mindig várom a 03.23-i karavánnaplóban közzétett kérdésekre a válaszokat!!!!!

SZOKÁSOK A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ TÁJAIRÓL
A TEAIVÁS TÖRTÉNETE 1.RÉSZ

A tea (Camellia Simensis) a kaméliák családjába tartozó örökzöld növény. Alaptípusain túl (fekete, fehér, zöld, Oolong, Puer) felsorolhatatlan fajtájú és ízesítésű létezik. Ma már itthon is egyre több igényes teázóban kortyolgathatunk igazi különlegességeket, és egyre több helyen kaphatók otthon elkészíthető speciális teakeverékek is. Sokan isszák üresen, tejjel vagy citrommal, sokan szeretik erősen, mások gyengén, de a tea talán az egyetlen ital, amit mindenki fogyaszt. De honnan is ered a szokás?
A teaivás hagyománya ősidőkig nyúlik vissza. A legenda szerint úgy 5000 évvel ezelőtt a roppant bölcs ember hírében álló Sen Nong kínai császár egészségügyi okokra hivatkozva elrendelte az ivóvíz felforralását. Egyszer, hogy-hogy nem a poharába hullott néhány levél, amitől furcsán elszíneződött a víz – így született meg a tea. Egy japán monda szerint viszont Bódhidharma, a zen buddhizmus megalapítójának szemhéjából nőtt ki az első teacserje. Indiában (a tea valódi őshazájában) viszont úgy tartják, hogy bár Kínában eredetileg is honos volt a teacserje, a teafogyasztást indiai buddhista szerzetesek ismertették meg a kínaiakkal. (Folytatása következik)

TÉMA: NEMZETI PARKJAINK
A HORTOBÁGY (1.rész)
Örökség madaraknak

Magyarország egyik büszkesége a Világörökséghez tartozó Hortobágyi Nemzeti Park. Az emberi kéz által kialakított tájon olyan rendkívül gazdag állat- és növényvilág alakult ki, hogy 1972-ben, hazánkban itt hozták létre az első nemzeti parkot. A park egyedülálló életközösségei méltóak a védelemre. Ritka növények, rovarok, madarak és más állatok élőhelye a Hortobágy.
Elsőként létrehozott nemzeti parkunk területe több mint 52.000 hektár, tengerszint feletti magassága 88 és 92 méter között mozog. A nemzeti parkot az itt található egyedi pusztai élővilág, a rendkívül gazdag madár populáció és a szikes-pusztai erdő világának megőrzése céljából alakították ki. A Hortobágy elnevezésű tájegységünk az Alföld észak-keleti részén helyezkedik el, pontosabban Hajdú-Bihar megye nyugati részén található. Magát a nemzeti parkot Tiszafüred, Balmazújváros és Püspökladány által behatárolt háromszögben hozták létre.
A Hortobágy felszínét a víz alakította ki mai formájában, napjainkra mégsem nevezhetjük vízben gazdagnak ezt a vidéket. Régen, mielőtt a Tisza szabályozása megtörtént volna, a Hortobágy mocsaras terület volt. A folyószabályozás után megszűnt a rendszeres áradásokkal járó, bőséges vízellátás. Ez az átéri erdők, mocsaras rétek, tehát a vizes élőhelyek jelentős mértékű csökkenéséhez vezetetett, a táj kiszáradt. Az 1970-es években nagy víztározókat, halastavakat és azok rendszerét (a világ egyik legnagyobb mesterséges halastó rendszere) alakították itt ki, hozzávetőleg 6000 hektárnyi vízfelületről van szó. Ez a terület Európa, de alighanem a világ egyik legfontosabb vízimadár élőhelyének számít.

Kedves Karavánom! Tudom, hogy legtöbb karavántagomnak ma még iskolai szünet van, de bizony Nektek is holnap már kezdődnek az unalmas és szürke hétköznapok! Nekem sajnos már ma dolgoznom kell, így rövidebbek lesznek a naplóbejegyzések, és valószínűleg kevesebb időm lesz tevenépemre. Ötleteket, jó témákat küldhettek továbbra is, igyekszem mindenki kedvére való karavánnaplót szerkeszteni, de ez csak úgy megy, ha tényleg segíttek! A Nemzeti Parkok kitartanak még egy darabig, és azon felül is gyűjtöttem néhány dolgot, ami talán sokakat érdekelni fog, de más témáknak is utánajárhatok, ha erre van igény.

Szeretettel üdvözlök minden tevét!
Karavánvezetőtök:
Dromedár Manci

2005. március 30.

Köszöntjük névnapjukon ZALÁN nevű tevetulajdonosainkat!

Még mindig küldhetsz megfejtést a március 23-án a karavánnaplóban közzétett kérdésekre! Határidő holnap este 18 óra!!!!!

SZOKÁSOK A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ TÁJAIRÓL
A teaivás története 2.RÉSZ

Akárhonnan is származik, teát elsőként a portugál jezsuita szerzetes, Jasper de Cruz atya hozott Európába 1560-ban. Közel száz évig luxuscikknek számított, később azonban tömeges behozatalának köszönhetően a szegényebbek számára is elérhető lett. Érdekes, hogy a tea csak az 1650-es években jutott el Angliába, amikor Európa addigi teaivó országaiban, Franciaországban és Hollandiában már lecsengeni látszott a divat. Persze nem véletlenül, hiszen ebben az időben vált a brit birodalom a „tengerek urává”, és ekkor lett a tea egyszerre a legkedveltebb ital és egyben a legjövedelmezőbb gyarmatáru is.
A teázás annyira talált hazájára Angliában, hogy fogyasztása nem csak hogy kedveltebb lett a sörivásnál, de nyomán még étkezéseket is elneveztek. Az aprósüteményes, snackes, szendvicses délutáni társasági összejövetelek, a teadélutánok szokása Bedford hercegnőjének nevéhez köthető. Azt viszont akár a sors fintorának is tekinthetjük, hogy az Angliában oly népszerű tejes tea feltalálója a francia Marie de Rabutine-Chantal márkinő volt az 1680-as években.

TÉMA: NEMZETI PARKJAINK
HORTOBÁGYI NEMZETI PARK 2.rész

A terület legértékesebb része a poroszlói gémtelep, amely Magyarország és Közép-Európa legnagyobb egyedszámú, vegyes madártelepének ad otthont. Többek közt fészkel itt szürke gém, nagy- és kiskócsag, üstökös gém, kanalas gém, kárókatona, bakcsó és még számos madárfaj. A sekélyebb vizű részeken található nádasokban nádi énekesmadarak, nyári ludak, bölömbikák és vörös gémek költenek. A mélyebb, nyílt vizek az úszó- és bukómadarak számára kedvező helyek, ilyen madarak a szárcsa, a vöcsök és a különféle récék. Amióta betiltották vízi madarak vadászatát, azóta sok madárfaj lelt itt végleges és egyben utolsó lehetséges otthonra hazánkban. A kis kárókatona már csak itt költ Magyarországon.
A Nemzeti Park területéhez több Tisza menti ártéri terület, erdő is tartozik, amelyek szigetszerűen őrzik a folyószabályozás előtti állapotokat. Ezek az időszakosan víz alá kerülő területek is már csak itt találhatóak. Itt rendkívül gazdag élővilágot találunk, ritka lepkefajokat, a rejtőzködő életmódot folytató fekete gólyát, a színpompás gyurgyalagot, a barna kányát és elvétve kerecsen sólymot is, de ez csak néhány kiragadott példa, a sort még hosszan lehetne folytatni rovarokkal, egyéb állatfajokkal és a növényvilág ritka képviselőivel. A Hortobágyi Nemzeti Park fő látványossága a madárvonulás. Tavasszal különösen érdekes látnivaló a vadludak vonulása, világszerte veszélyeztetett kis lilik legfontosabb átvonuló helye a Hortobágy és egyre rendszeresebben fordul itt elő a szintén veszélyben lévő vörösnyakú lúd. Az őszi időszak fő attrakciója a récék költözése. Az Észak-Európából érkező darvak is itt pihennek az első fagyok beköszöntéig, hogy új erőre kapva innen folytassák útjukat afrikai telelőhelyeikre. Az eddig megfigyelt legnagyobb számú darutömeg 55000 madarat számlált.
Említést érdemel még a madárvilág királya, a réti sas és a hazánkban szintén ritka vidra, mint a Világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park legértékesebb emlős állata.
Bővebben is olvashattok a Hortobágyi Nemzeti Parkról a SuliNeten
A Hortobágyi Nemzeti Park honlapján

Várom leveleiteket, megfejtéseiteket!
Dromedár Manci karavánvezető