|
Egy titkosított kormány-előterjesztésben tényként kezelik a "magántőke bevonását az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtásába" - értesült a Heti Válasz. Közben a múlt héten újabb baloldali személyiség, Ferge Zsuzsa mondott nemet a több-biztosítós modellre. A kormány többfrontos támadással őrli fel az egészségügy szereplőinek ellenállását.
Havi 300 ezer forint - ennyit kellene fizetni ősztől a frissen végzett orvosoknak ahhoz, hogy szakorvos lehessen belőlük, ha a kormány rábólint a múlt héten nyilvánosságra került minisztériumi tervezetre. Márpedig szakorvosnak lenni nem kedv vagy karriervágy kérdése: csak az gyógyíthat önállóan, aki letette a szakvizsgát. A kormányzat mostantól évente 300 rezidensnek nyújtana ingyenes képzést, és még százan kaphatnának részleges állami térítést a jelenlegi 750 orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész helyett. Az intézkedés terve sokkolta az orvostanhallgatókat. Papp Magor, a négy orvostudományi kar hallgatói önkormányzatának szóvivője szerint elfogadhatatlan, hogy hat év tanulás után mégsem lehetnek gyakorló orvosok, mert családjuk képtelen megfizetni a szakképzés költségeit.
A medikusoknál is élesebben fogalmaz Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke: "Ha bevezetik, akkor nincs tovább" - szögezi le lapunknak. Az egészségügy egyik legégetőbb gondja már ma is az, hogy fiatal szakorvosok tömegével mennek külföldre. Ráadásul éppen azokban a szakmákban nagy a kereslet, amelyekből itthon is sok az üres állás. Ezzel érvel a szaktárca is, ezért a hiányszakmákban ingyenes marad a szakorvosképzés. Ám a végzettek ettől még ugyanúgy külföldre mehetnek, vagyis ez a lépés nem enyhíti a szakorvoshiányt. Ráadásul néhány éven belül már azt is nehéz lesz megmondani, mi számít hiányszakmának nálunk. Már most is hosszú a lista, a tüdőgyógyásztól a gyermekgyógyászokon keresztül a háziorvosig terjed a sor. Az intézkedés következményeként a szerény családi háttérrel rendelkezők elől elzárják az orvosi pályát, hiszen túl nagy a kockázat, hogy valaki hat év tanulás után nem fér be a szűkre húzott szakorvosi keretbe.
KÉS A VAJBAN
Az 5,5 milliárd forintra becsült megtakarítás érdekében elnyomorítandó orvosképzés ügye felveti a kérdést: pusztán megszorító intézkedések vagy orvosellenes törekvések állnak-e a döntések hátterében? A kamara elnöke nem sejt orvosellenességet. A konvergenciaprogram szerint 2009-ig a GDP 0,9 százalékpontjával kell csökkenteni az egészségügyi kiadásokat, ez pedig elfogadhatatlanul magas érték. Emiatt veszik el a háziorvosoktól az eddig járó fejlesztési keretet, a betegeknek pedig vizitdíjat kell fizetniük. Éger István a kórházi ágyszámok csökkentését is tisztán megszorító intézkedésnek tartja, "mindenféle demagóg mázzal leöntve". Erre a legjobb bizonyíték, hogy a súlyponti intézmények is kisebb kapacitással működnek majd, a leépített kis kórházak helyett a betegeknek nem lesz hová fordulniuk. A reformintézkedések sorát a kamara kötelező tagságának megszüntetése nyitotta, ám Éger szerint ez nem gyengíti, hanem inkább erősíti a szervezetet. A 44 ezer orvos nagyobb része már belépett az új, önkéntes alapon szerveződő testületbe.
A kamara erőinek jelentős részét azonban leköti tagságának újraszervezése. "A minisztérium, mint kés a vajban, úgy halad előre" - értékeli a folyamatokat lapunknak Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem menedzserképző központjának kutatója. A tárca az egészségügy minden szereplője ellen fellép, így éri el, hogy azok külön-külön védekezzenek, és ne tudjanak összefogni ellene - összegzi a történteket. "Ügyes stratégiát választottak" - folytatja a közgazdász, aki ennek tudja be, hogy az elmúlt néhány hónapban komolyabb ellenállás nélkül fogadtak el olyan törvényeket, amelyeket korábban el sem lehetett képzelni. Közben az embereket a gyógyítók ellen hangolják, ráerősítve arra, hogy a betegfelmérések szerint az orvosok nagy része a paraszolvenciára utazik, és udvariatlan.
SZEMÉLYI ÉRDEKEK
A Magyar Kórházszövetséget azzal szelídítették meg, hogy végül a jelenlegi és a leendő elnök kórházát (a fővárosi Uzsoki utcait és a siófokit) is felvették a védett kórházak listájára. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete is hallgat, mert vezetőjét megtették a vizitdíjjal foglalkozó miniszteri biztossá. (Ari Lajos állami intézet igazgatójaként nem mondhatott nemet a felkérésre.) Az egyetemi rektorok sem protestálnak, mert folyton hívatják őket a minisztériumba, és elhitetik velük, hogy még javítani tudnak pozícióikon. Közben az egész ellátórendszer szétzilálódik. Sinkó Eszter szerint a kormány számára ez nem fontos, mert "a politikai elit nem Magyarországon gyógyíttatja magát, hanem külföldön".
A változtatásoknak két fontos okuk van. A kabinet valószerűtlenül nagy egészségügyi megszorításra kötelezte el magát a konvergenciaprogramban, másrészt a több-biztosítós modell bevezetésére készül, és mindent ennek vet alá. A megszorításokkal pedig a szolgáltatásokat hozzáigazítják a bevételekhez. Ebbe a sorba illeszkedik a rezidensrendszer átalakítása is. Maga a javaslat is kimondja, hogy a "magántőke bevonása az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtásába és fejlesztésébe indokolatlanná teszi a minden szakorvosjelöltre vonatkozó, államilag finanszírozott rezidensi rendszer fenntartását".
A kormány azt hangoztatja, hogy még minden nyitott. Ám a múlt héten a Népszabadság konferenciáján Ferge Zsuzsa akadémikus is arra figyelmeztetett, hogy mintha a vita már csak arról szólna, milyen ütemben, milyen szabályokkal kell a piacot behozni az egészségbiztosítás területére. Pedig, mint mondja, az európai ember számára az élet után az egészség a legalapvetőbb érték, ezért az állam esélyegyenlőséget igyekszik biztosítani polgárai számára. Amerikában ez nem így van, a következmény pedig a világ legdrágább egészségügye, rossz csecsemőhalandósági értékekkel, a jóléti államok között alacsony várható életkorral - és több biztosítóval. Ferge szerint nem igaz, hogy Magyarországon a szegények nem férnének hozzá az egészségügyi ellátáshoz, mint ahogy Bokros Lajos a több-biztosítós rendszer többi hívével együtt állítja. Minden hazai kutatás azt bizonyítja, hogy a legelesettebbek is eljutnak orvoshoz, és az orvosok is eljutnak a legelesettebbekhez. A várható élettartamban, az életminőségben jelentkező különbségek nem azért alakultak ki, mert a legszegényebbek kiszorulnának az egészségügyi ellátásból; a kutatók szerint az majd ezután következik.
VITATOTT VIZITDÍJ
A piacpárti retorika szerint a hálapénzrendszerrel külön előnyöket lehet vásárolni. A kérdés az, vajon a piacpárti logika megszünteti vagy növeli-e a különbségeket. Bokros úgy véli, "a laikus beteg helyzetét csak olyan intézmény tudja megerősíteni, amely kellő tőkeerővel és szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy a beteg helyett, de az ő nevében legyen képes jó minőségű szolgáltatást vásárolni". A volt pénzügyminiszter meggyőződése, hogy ettől "nagyságrendekkel fog nőni a hozzáférés esélyegyenlősége". A konferencia többi előadója másként gondolkodott. Orosz Éva, aki 1994-ben az SZDSZ egészségügyi programját írta, hosszan sorolta, milyen módszerekkel szabadulnak meg a magánbiztosítók a szegény és "drága" ügyfelektől, Ferge Zsuzsa pedig azt kérdezte: ha az állam korrupt, ügyetlen és ezért nem lehet rábízni a biztosítottakat, akkor hogyan lesz képes ellenőrizni a magánbiztosítókat? Az egészségügy az a terület, ahol az államnak a piaci hatásokat minden eszközzel ellensúlyozni kell. "Ha nem ezt tesszük, a piaci egyenlőtlenség miatt a szegényebb gyereknek kevesebb esélye lesz a gyógyulásra, mint szerencsésebb társának. Akkor ezt - cinikusan, ájtatosan, belenyugvással - el kell majd fogadnunk?" - veti fel a kérdést az akadémikus.
Sinkó Eszter szerint máris tömeges méltánytalanságok érik a biztosítottakat, és ezekről nem kellene hallgatniuk. A szabályokkal szembesülő közvéleményt megdöbbentette, hogy az Egis gyógyszergyárnál megsérült tűzoltóktól is vizitdíjat kértek. Ráadásul - mivel a jogszabály szerint indokolatlanul keresték fel az ügyeletet - nem is 300, hanem ezer forintot kellett volna fizetniük. A magyarázat kézenfekvő. Mivel a sürgősségi ellátás a nem biztosítottaknak is ingyen jár, és ennek költségeit a - leendő - magánbiztosítók számára az államnak kell majd megtérítenie. Az ezerforintos vizitdíj visszatartó erő lehet, ezért a legszűkebbre vonták az ingyenes kört. Január elsejétől az erős fájdalom és az égett felület miatti fertőzésveszély már nem számít "sürgős szükségnek". Ezért nem járt az ingyenes orvosi ellátás a tűzoltóknak, ahhoz az életmentőnek - akárcsak a többi biztosítottnak - életveszélyesen kell megégnie.
Kártevők
A Gyurcsány-kormány hozzájárulásával a megszüntetendő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 15 évre kötött szerződést egy magáncéggel - tudta meg lapunk. A megállapodás felbontásából származó közvetlen kár a hárommilliárd forintot is elérheti.
A Lipótmezőn nemcsak pszichiátriai, hanem agyérbetegeket is kezelnek. Tavaly nyár óta egy közbeszerzési pályázatnak köszönhetően modern diagnosztikai központ segíti a gyógyítást, az orvosok nemcsak "belelátnak a fejekbe", hanem a koponya felnyitása nélkül képesek a beteg területre az agyi érrendszeren keresztül gyógyszert juttatni. A szerződést az első Gyurcsány-kormány minisztere, Rácz Jenő jóváhagyásával írták alá. A nyertes egy kiemelten közhasznú szervezet lett: a CVI Kht. 15 évre köthetett szerződést az intézettel. Másfél milliárd forint értékben felújította az épület egy részét, és modern műszereket vásárolt. Az országos intézet cserébe a tb-től kapott összeg 90 százalékát adja át a CVI-nek. Vagyis áprilistól nulla forintot.
Szécsényi Tibor, a központ ügyvezetője lapunknak úgy fogalmaz: "a szerződés egyoldalú felbontásának néhány milliárd forintos következménye lehet". A berendezéseket bankkölcsönből vásárló társaság minden megoldásra nyitott, az elköltöztetés is szóba jöhet, ám az is több százmillió forintba kerülne, és a központ szüneteltetéséből adódó kárt is meg kellene téríteni. Szécsényi nem beszél számokról, ám lapunk más forrásból úgy értesült, hogy a CVI-ügylet hárommilliárd forint kárt okozhat az államnak. Közben a kormány azzal indokolja a Lipót bezárását, hogy nincs pénz a felújítására.
Reform címén egy szakma csúcsintézményét szüntetik meg, miközben a pszichiáterek elvándorlása miatt az ország egyre nagyobb területein "szünetel" az ellátás. A szakemberek attól tartanak, hogy a kezelés nélkül maradó betegek tömegesen válhatnak hajléktalanná. Az ország második legnagyobb épületeként számon tartott kastélykórházból pedig várhatóan luxusszálló lesz.
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért név mögé rejtőző szcientológia egyház viszont ünnepelhet. Az intézet orvosai, élükön a tavaly elhunyt Veér András egykori főigazgatóval sokat tettek azért, hogy a pszichiátriai betegeket is megcélzó egyház kártékonyságát megismertessék. A magyarországi szcientológusok legnagyobb sikerükként élhetik meg az intézet felszámolását. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
