Ararát
 
                                                                                       

 

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Amennyiben elnyerte tetszésedet honlapom, kérlek ajánlj a G+-on! Ezzel növeled látogatottságomat. Köszönöm!
 
© Adatvédelem / Copyright
Az oldal tartalma nagy részben saját készítésű. Engedély nélkül KÉRLEK, NE MÁSOLD! Saját alkotásaim megjelentetése más oldalakon engedély, illetve a szerző megjelölése nélkül lopás, kérlek, ne tedd! Köszönöm! NeMo
In this website are my own creations in generality. Please don't copy without my licence or without my questionning! Please if you take it in other website, write with: Made by NeMo. Thank You!
Copyright ˆˆˆ NeMo
Copyright ˆˆˆˆ dr Nemessányi Mária
 
Blog
Friss bejegyzések
2014.07.08. 23:26
 
TARTALOM / CONTENT
Köszönöm, hogy írtál bele!
Thanks for write me!

LELKEM LEGMÉLYÉBŐL

TARTALOM

TÉMÁK

 
Ennyien jártok ide
Indulás: 2005-04-02
 

 
Magyar tájak (útinapló)
Magyar tájak (útinapló) : Egy borongós Őszi szünet emlékei a Zempléni hegységből 2. SZERENCS

Egy borongós Őszi szünet emlékei a Zempléni hegységből 2. SZERENCS

NeMo 2014.02.14.  2009.11.01. 23:07

Egy borongós Őszi szünet emlékei a Zempléni hegységből 
2009.10.25-30
2. rész: SZERENCS NEVEZETESSÉGEI FŐKÉNT KÉPEKBEN RÖVID TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSSEL KIEGÉSZÍTVE
Az 1976-os hivatalos országos műemlékjegyzék szerint Szerencsnek mindössze két műemléke van: a lőréses erődített fallal körülvett gótikus református templom, benne Rákóczi Zsigmond késő reneszánsz tumbájával, valamint a Rákóczi-várkastély, amelynek védett a környezete is. Műemlék-jellegű a késő barokk görög katolikus templom, a barokk római katolikus templom, valamint az előtte álló Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kőszobor (Tilinger I. 1976).
(Dr Csorba Csaba Szerencs műemlékei)
Szerencs, Római katolikus templom Nepomuki Szt János szobrával

SZERENCS

NeMo  2010.09.25.

Az 1976-os hivatalos országos műemlékjegyzék szerint Szerencsnek mindössze két műemléke van: a lőréses erődített fallal körülvett gótikus református templom, benne Rákóczi Zsigmond késő reneszánsz tumbájával, valamint a Rákóczi-várkastély, amelynek védett a környezete is. Műemlék-jellegű a késő barokk görög katolikus templom, a barokk római katolikus templom, valamint az előtte álló Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kőszobor (Tilinger I. 1976).

(Dr Csorba Csaba Szerencs műemlékei)

 
Idézem:
Szerencs a Tokaj-Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros. Nevezetessége a Rákóczi-vár, a Zempléni Múzeum, amely a várban kapott helyet, valamint az országban egyedülálló cukormúzeum.
A Zempléni Múzeumban található Magyarország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-gyűjteménye, és igazi különlegesség a 36 ezer darabot számláló ex libris-tár.
A Református templom építészeti szempontból is nevezetes, ugyanakkor jelentős történelmi emlékhely is: itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelmet, és itt választották Magyarország fejedelmmé 1605-ben Bocskai Istvánt.
Említésre méltó még a katolikus templom, amely a vár szomszédságában áll. A XVIII. században épült Almásy Mihály jóvoltából. Berendezése főként barokk. Nevezetes a kertjében álló Nepomuki szt János szobor.
 
Akit közelebbről érdekelnek a felsorolt nevezetességek, íme néhány link:
Szerencs, Rákóczi vár>>>
Zempléni Múzeum >>>
Szerencs, Református erődtemplom >>>
 

 

Szerencs református erődtemplom

NeMo 2009.11.01.

Kirándulásunk során, talán a véletlen folytán, talán azért, mert ez a két építmény kezdte el izgatni a fantáziámat, mind az erődtemplomot, mind a várat felkerestük. Kevésbé ismertek, mint a környéken található más műemlékek, szépségük és történetük azonban lenyűgözött.
 
Az erődtemplom története éppúgy, mint Szerencsé, szoros összefüggésben van a Rákóczi családdal. Útleírásomban néhány helyen kisebb betűvel, sötétkék színnel jelölve dr Csorba Csaba írását idézem. Elöljáróban:
"A templom építéstörténetének tisztázásához elengedhetetlen a régészeti ásatás és alapos falkutatás. Akkor derülhet ki, hogy Rákóczi Zsigmond építkezésének milyen középkori előzményei lehetnek. Az erődített templomfal része lehetett a városi erődítménynek, s bizonyára 17. századi lehet, de falkutatás és ásatás nélkül bizonyosságot nem nyerhetünk."

 

A kiadós ebédet követően elnehezült pocakkal konstatáltuk, körül kellene nézni. Először is jó lenne megtalálni az erődtemplomot. Ezt a korábbiakban én még soha nem láttam, sőt, lehetséges, hogy tudatlanság, de mindezidáig nem tudtam arról, hogy Hazánk területén jelentős erődtemplom létezik. Az útikönyvek azonban felhívták rá a figyelmemet, s kíváncsi lettem.

Jól tettem.

A vendéglőben kapott útmutatás és a nem igazán pontos térkép alapján kicsit kalandosan, de megleltük a kis templomot.

A látvány kárpótolt a hűvösre fordult idővel és a viszonylag hosszabb gyaloglással szemben.

Érkezésünkkor harangszó csendült, s a templom ajtaja hívogatóan várt bennünket.

 

   

 


A templom történetéből:
 
Az 1330-as évek pápai tizedjegyzéke említi először Szerencs plébániatemplomát. Feltehetően a mai református templom helyén állhatott. Rákóczi Zsigmond, mint zálogbirtokos az 1580/90-es években bizonyára nem alapjaitól kezdve épített itt új templomot (gótikus stílusban!), hanem csupán a régi romos templomot újítatta meg, esetleg bővítette ki. Az építéstörténet részleteire csak alapos régészeti feltárás és teljes körű falkutatás adhat megnyugtató választ. A templomot körülvevő erődített fal építésének ideje ásatás és falkutatás nélkül szintén nem pontosítható.
 

A szerencsi református templom alaprajza

A református templom körüli várfal
(Nováki Gy. és Sárközi S. felmérése 1977)
 
"A város fölé magasodó domb oldalában, halomszerü emelkedésen áll a nagyjából oválishoz közelítő alakú (voltaképpen sokszögű), támpillérekkel megerősített, lőréses fallal körülvett (Tolnai G. 2001) egyhajós, támpillérekkel megerősített templom. Bádog gúlával fedett tornya a hajó déli falához épült hozzá. A torony gótikus, kőkeretes ajtaján, vagy a nyugati homlokzathoz csatlakozó újkori, egyszerű, igénytelen kialakítású előépítmény kapuján keresztül léphetünk be a templomba. A torony keleti falához az újkorban egy toldaléképítményt ragasztottak. Innen indul a torony lépcsője.
A szentély déli és keleti oldalán, a hajó déli oldalán és a torony alsó szintjén gótikus ill. lőrés-szerű, feljebb félköríves záródású, újabb ablakok láthatók. A hajó északi oldalán nem nyílnak ablakok.  A szentély kereszt boltozattal fedett. (Várady J. 1989).
A templom belsejének mai kiképzése, rabic boltozata az 1900-ban végzett munkálatok eredménye ( Szabadfalvi J. - Cseri M. 1992).
1921-ben leégett a templom fedele és a toronysisak. A hívek áldozatos segítségével állították helyre (Barna J. 1931). 
A templomhajó dongaboltozatos, a szentélytől félköríves diadalív választja el. A diadalív mellett az északi falnál találjuk a szószéket.
A templom régi, hárommázsás harangját, amelyet 1646-ban I. Rákóczi György adományozott, kétszer is újraöntötték (1757, 1922). Az 535 kg-os ha rangot 1927-ben öntötték."
(Dr Csorba Csaba: Szerencs műemlékei >>> )
 
  

 

Beléptünk és elámultunk a tiszta gótika láttán. Fehér falak, kis karzat orgonával, szószék és egy vörös márvány szarkofág (hivatalos nevén tumba). Nézelődtünk egy darabig, és megcsodáltuk a templom egyszerű szépségét, letisztult gótikus formáit, keresztboltozatát, és a monumentális halotti emlékművet. Hosszasan böngésztük a csillogó vörös márványra vésett domborműveket, és azt is próbáltuk kisilabizálni, vajon mi mindent írtak erre a nem mindennapi emlékműre.

Álljon itt néhány sor Szerencs kutatójának tollából a templomról, és a tumba feliratainak pontos fordításáról:

 

 

 

 

RÁKÓCZI ZSIGMOND és GERENDY ANNA TUMBÁJA:
"A toronyból nyíló bejárattól jobbra, a hajó közepén látható Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemnek és nejének, Gerendy Annának késő reneszánsz stílusú tumbája. A vörösmárvány lapokat fakeretbe illesztették 1618-ban. A fedőlapon a Rákóczi- és a Gerendi-címer, továbbá felirat látható.
 
A tumbán lévő latin feliratok fordítása:
Tekintetes és Nagyságos felső vadászi Rákóczi Zsigmond, Borsod vármegye főispánja stb., a magyar király néhai legfőbb tanácsosa, először Szendrő, azután pedig Eger kapitánya és Erdély fejedelme, a Magyarországi Részek ura és a székelyek ispánja stb. számára állított jeles címer, akinek erénye gyakrabban híresedért el Magyarországon a legnagyobb örvendezések közepette, aki meghalt az ő kegyeletes szülőhelyén, Felsővadászon az 1608. évi december hó 5-én, midőn innen-onnan 64 évig élt.
Három gyászoló fia: György, Zsigmond és Pál az ő legkedvesebb édesatyjoknak, aki irántok és a haza iránt jól érdemesült.

A nyugati oldalra vésték Rákóczi Zsigmond képét a következő idézettel:
 „Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké."
 
A keleti oldalra került Gerendy Anna képe. A tumba déli oldalán magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi emlékét:
„Itt fekszik Rákóczi Zsigmond, Azjámbor felőle jót mond.
Magyar országnak támasza, Vala császárunk Tanáchya.
Szendrő csudálta erejét, Eger karját, nagy elméjét,
Erdély szerette oltalmát, Az Török félte hatalmát.
Mi honnyunkban lakó népek, Óhajtyuk mint igaz hivek.
Azért Szendrő, Magyar, Eger, Császár, Erdély s minden ember,
Sirassad édes Atyádot, Megholt Rákóczi Zsigmondot."
 
A tumba egyik hosszanti oldalán a felirat mellett két angyal alakját faragták ki, a másik oldal dísze oroszlán és griffmadár. A tumba két rövid oldala a századok során elkallódott.
 
A síremlék alatt találjuk a dongaboltozatos kriptát, ahová fölnyitható deszkaajtó vezet. Üveggel fedett urnában helyezték el a nevezetes halottak csontmaradványait.
 
 

Amíg mi a templom építészeti és szobrászati csodáit ittuk magunkba, egyszer csak idős asszony lépett be, és néhány szóval, vendégszeretően kérdezte, van-e kedvünk a kriptába lemenni, ahol Rákóczi György földi maradványait láthatjuk.

 

"A síremlék alatt találjuk a dongaboltozatos kriptát, ahová fölnyitható deszkaajtó vezet. Üveggel fedett urnában helyezték el a nevezetes halottak csontmaradványait."

 

 

 

Az ötletet tett követte, s izgalmas helységbe léphettünk a padlón elhelyezett nehéz fa ajtó felnyitását követően a nyirkos lépcsők alján. Egy urnában az 1800-as években ide helyezett csontok, jól látható a koponya sérülésein, hogy a kardvágásokat az illető jócskán túlélte!

(a csontok szélein nem éles a vágásnyom, hanem lekerekített, ami azt jelenti, hogy a csontszövet regenerálódott).

 

 

 

Az idős hölgyről némi beszélgetést követően kiderült, hogy Ő szokott harangozni, amúgy meg szerencsénk van, mert ha épp nem jött volna, nem tudjuk megnézni a templomot. Megköszöntük szívességét, ugyanis mindazt, amit én most egy kutatótól idéztem, ő fejből, és szívességből mondta el nekünk. Izgalmas volt hallgatni, ahogyan a Rákóczi családról, a templomról, és Szerencs történelméről mesélt. 

 

 

A templomot elhagyva még bóklásztunk kicsit a kertjében, és körüljártuk az épületet, már csak azért is, mert a kedves hölgy felhívta a figyelmünket a templom északi falán függő emléktáblára. Íme:
 
„E szent hajlékban szervezkedtek hős elődeink Bocskay István vezérlete alatt a nemzeti és vallásszabadság védelmezésére. 1605. április 17-20. Örök tisztelet nevöknek!"
 
(1605. április 20-án a felkelt rendek országgyűlése itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt, aki Szerencset szabad királyi városi rangra emelte)
 

A református templomot elhagyva visszafelé már könnyebben navigáltunk, bár elkelt volna egy jó térkép. Mindenfelé régi, legalább 150-200 éves házak, gondozott kertek, szép utcák. A nap is sütött, öröm volt sétálni, bár sürgetett az idő, szerettünk volna sötétedés előtt a szállásunkra érni. Azonban nem minden nap teszi meg az ember ezt az utat, tehát ha már Szerencsen voltunk, legalább a várat szerettük volna megnézni. A tempolban kapott útmutatás szerint a Rákóczi vár felé vettük hát az irányt, és kisvártatva meg is láttuk előbb a nevezetes Nepomuki szent jános szoborral büszkélkedő templomot, majd a parkban, jól a fák közé bebújva a Rákóczi várat is. A szobor sorsa egy megtekintésre korlátozódott, már csak azért is, mert a templomot zárva találtuk, a parkot átszelve ezt követően a vár felé mentünk.
 
  
 
A parkot is megcsodáltuk; öröm ilyen szépen gondozott városkát látni! A vár megint csak lenyűgözött bennünket, már a bejáratnál megálltunk, hogy a csodálatos címert lefotózzuk, a várudvarra érve pedig ismét muszáj volt megállni...
 
 
 
 
 
A vár területén működő múzeumban újabb szerencse ért bennünket, a szokásos kiállításokon felül (történeti kiállítás és képeslap kiállítás) éppen a csokoládék történetéről nyílt egy időszakos tárlat, ahol férjem és én ösömmel fedeztük fel gyerekkorunk kedvenceinek gyűjteményét (persze csak a csomagolás került kiállításra), de elmondhatom, hogy a gyerekeinknek éppolyan hatalmas élményt jelentett a régi csokipapírsorozatok böngészése. Természetesen a csoki kiállítás után a többi izgalmas kiállítást is megnéztük, sorrendben a képeslapok következtek, majd végül a történeti részben is kalandoztunk kicsit. Nagy élményt jelentett a várakról készült makettek megtekintése, de részemről érdekesnek találtam például a Rákóczi család leszármazottainak családfáját is.
 
 
 
Gyerekeink persze nem hagyhatták ki, hogy a számunkra mini kivitelű nyílászárókkal ne poénkodjanak egy kicsit... mert hát, amit egy kilencéles játszva felér, az ugye nem túl nagy...
 
 
 
A lőrések pedig, mint mindig, megint csak megigéztek...
 
 
Végül egy kis vár körüli sétával zártuk a szerencsi városnézést,
 
 
 
majd visszaballagtunk a kocsihoz az étterem parkolójába. Igazán szép látvánnyal búcsúzott tőkünk Szerencs! Ilyen naplementét sem mindig lehet látni!
 
 
 
ZEMPLÉN - Képtár >>>
Szerencs, református erődtemplom >>>
Szerencs, Rákóczi vár >>>
Szerencs Buffalo Bill Western étterem >>>
 
A történet folytatása, (ha nem szeretnéd a történeti részt elolvasni) >>>
 
A Zempléni utinapló sorozat többi része
Oldal StatisztikĂĄk   

 
TÖRTÉNELMI - TÖRTÉNETI HÁTTÉR RÁKÓCZIAK ÉS SZERENCS
 
A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától.

 

Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát, felhasználva az apátság román és gótikus kőanyagának egy részét.

  A kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal és fallal erődített palota késő középkori udvarház formára utal. Kőkeretes ajtók, ablakok, külső bádogkorlátos lépcsők díszítették.  

  Némethy halála (1565) után különböző birtokosok kezén volt hosszabb-rövidebb ideig a vár, majd 1580-ban, zálogbirtokként Rákóczi Zsigmondnak adta a Szepesi Kamara. Az új birtokos még azon évben építkezni kezdett, az építkezés 15 évig tartott.

  Kezdetben a Némethy palotát övező fal vonalán többszintes palotaszárnyakkal kerített belső udvart alakítottak ki, a későbbiek során kelet felé újabb két traktussal, dél felé pedig bástyás külső várral bővítették a várat. Utóbbi építkezések alkalmával kicserélték a Némethy-féle kőkereteket, kandallókat, díszes, lábakon álló kályhákat állítottak, újjáépítették a bábos külső lépcsőt, tornácot.

  Rákóczi Zsigmond halálával lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai Sárospatakon építkeztek, a vár rezidencia-szerepe megszűnt.

  A harmincéves háború során 1644-ben császári kézre került vár kemény ostrom után jutott vissza I. Rákóczi György fejedelem kezére.
  A város felőli ágyúzás miatt a nyugati fal felső része leomlott, a vár megrongálódott. A helyreállítás során lebontották a nyugati tornyot. Az épület összes kő ablak- és ajtókeretét kiszedték helyéről és fa ácstokos-szerkezeteket raktak helyükre, illetve kissé eltolva és magasítva újabb ablakokat készítettek. A földszint addig sík födémes szobáit beboltozták, az emeletekre csapos-gerenda födém került. A falakat az udvar felőli és a déli oldalon mintegy 1,5 méterrel magasították - jobbára ide építve be a kiszedett reneszánsz keretköveket, kandallókat, kályhalábakat. A helyreállítás ellenére megmaradt Szerencs csendes birtokközpontnak, ezt mutatják egyebek mellett a nagyobb számban megmaradt várleltárok is.   

  Az egykor díszes "palotákban", kápolnában stb. gabonát, állatbőröket, ecetet és minden egyéb terméket tartottak. A XVIII. század derekára már a Rákóczi Julianna ágának kezén maradt (Erdődy család), nyugati és déli palotákból már magtár lett. Néhány esztendő múlva ugyanerre a sorsra jutott az északi nagyterem és szomszédos szobái is.

  Lebontották az északi tornyot, csupán a keleti szárny három traktusában maradtak lakóhelyiségek.

  A 19. századtól a várat a Szirmay család birtokolta. A reneszánsz lépcsőt lebontva belső lépcsőházat készíttettek, majd a század végén a tó felőli oldalon teraszt csatlakoztattak a várhoz. Kisebb átalakításokkal lényegében ez őrződött meg napjainkra a reneszánsz várkastélyból.

  A II. világháború idején sajnos sok történelmi emlék, így a vár teljes belső berendezése is elpusztult.
Az 50-60-as években több intézmény működött a falai között, de az épület állapota egyre kritikusabbá vált. Ekkor született meg a vár megmentésének és méltó hasznosításának gondolata.

  1968-tól elkezdődött a régészeti feltárás, amelyet Valter Ilona, majd László Csaba végzett. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979 és 1991 között felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt.

Jelenleg falai közt csokoládé és képeslapmúzeum működik a történeti kiállításon kívül.

Forrás: Szerencs város honlapja

 


A Rákóczi család és Rákóczi Zsigmond
 
Szerencs és a Zemplén vidékének kultúrtörténete Szerencs, Sárospatak, Vizsoly szorosan összefonódik a Rákóczi család életével, Szerencs és Vizsoly I. (Felsővadászi) Rákóczi Zsigmond életével.
-A Rákóczi-család régi középnemes család, amely országos jelentőségre csak a 16. század második felében kezdett emelkedni, és másfél százados történelmi szereplése után férfiágon 1756. június második felében, leányágon 1780. július 8-án halt ki.
- A család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, mely fölemelt jobbjában arany markolatú egyenes kardot tart. Jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).

- A Rákóczi-család régi középnemes család, amely országos jelentőségre csak a 16. század második felében kezdett emelkedni, és másfél százados történelmi szereplése után férfiágon 1756. június második felében, leányágon 1780. július 8-án halt ki.

- A család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, mely fölemelt jobbjában arany markolatú egyenes kardot tart. Jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).

-A Rákóczi család egyik ága megmaradt az ősi birtokon a középnemesek sorában s a fejedelmi ággal körülbelül egy időben, 1754-ben halt ki Rákóczi Andrással.

A másik ág az 1517-ben megszerzett Felső-Vadász Abaúj vármegyei községről felsővadászi előnévvel élt; ezen ágból Rákóczi Zsigmond és Ferenc 1588, Rákóczi Lajos 1607-ben bárói, Rákóczi Pál országbíró grófi rangot nyert. I. Rákóczi György fejedelem 1645. december 16-án a linzi béke értelmében megkapta a római birodalmi hercegi címet, II. Rákóczi György pedig 1654. június 23-án Varsóban megszerezte a lengyel állampolgárságot.

I. Rákóczi Ferenc választott fejedelem a birodalmi hercegi cím mellett 1664. szeptember 14-én Ebersdorf örökös magyar grófságot s 1666. július 30-án a Sáros vármegyei örökös főispánságot kapta.

II. Rákóczi Ferenc száműzetése alatt Franciaországban a Sárosi gróf címet viselte.

A legjelentősebb Rákóczi hagyaték: Erdődy II. György Rákóczi László egyetlen örökösét, Erzsébetet vette feleségül, így amit a Habsburg vagyonelkobzás meghagyott, az az Erdődy családhoz került.

Wikipedia)

 

Rákóczi Zsigmond

 

Felsővadászi Rákóczi Zsigmond (1544 – 1608 dec.05) erdélyi fejedelem (1607-1608). A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.

Rákóczi Zsigmond köznemesi családban született Felsővadászon 1544 körül (Egyes szerzők születésének időpontját 1554-re teszik!). Apja, Rákóczi János Zemplén megye alispánja, anyja Némethy Sára, Némethy Miklós és Lucskay Katalin lánya volt.

Apródként szolgált Sárospatakon, majd Egerbe került az ifjú vitézek előljárójaként. 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, majd 1575-től a Bekes Gáspár védelmére kirendelt királyi sereg parancsnoka volt. 1587-ben Eger várkapitányának nevezték ki. 1588-ben bárói rangot kapott a királytól a szikszói csatában a túlerőben levő törökökkel szemben szerzett győzelméért. 1593-ban visszafoglalta a török kézen lévő szabadkai és füleki várakat. Részt vett az 1594-es turi csatában és 1596-ban Hatvan ostrománál is harcolt. A harcokban fejsérülést szenvedett, amit azonban sikeresen kihevert.

Hegyaljai borával kereskedve hatalmas vagyonra tett szert, még a Szepesi Kamarának is kölcsönzött, aminek fejében a Habsburg-kormányzat zálogba adta neki Szerencs városát. Itt hosszú építkezésekbe kezdett, melynek eredményeképpen elkészült a szerencsi vár, és erődtemplom is.

1604-ben a Bocskai-felkelés oldalára állt. Bocskai István az erdélyi rendekkel kormányzóvá (gubernátor) neveztette ki. Ilyen minőségben érte a fejedelem halála 1606. december 29-én.

A gyulafehérvári országgyűlésen 1607. február 11.-én fejedelemmé választották Rákóczi Györgyöt. A szultán megerősítő levele február 22-én érkezett Erdélybe.

A protestáns Rákóczi népszerűségét azzal próbálta megteremteni, hogy törvényt hozatott a jus ligatum feloldására, ezáltal mód adódott az 1594-ben kivégzett nemesek birtokait visszakövetelni. A székelyeket kiváltságokkal és címekkel igyekezett megnyerni

Ő támogatta Károli Gáspár bibliafordításának, a „vizsolyi Bibliának” a megjelentetését.

1607 októberében megalkudott Báthoryval: hatalmas zálog fejében (Báthory a szádvári és a sárosi uradalmakat adta neki) 1608. március 5-én lemondott fejedelmi címéről.

Családi birtokán, Felsővadászon érte a halál nem sokkal ezután, 1608. december 5-én A szerencsi református templomban helyezték örök nyugalomra 1609. január 21-én fiai által állított síremléke a város egyik nevezetessége.


Oldal StatisztikĂĄk 

 
Kapcsolat
Values, Health, Toughts
Ha tetszik az oldal,
kérlek Regisztrálj! - 
If You like this website,
please registrate yourself!
 
FŐMENÜ-MAIN MENU
 

 
Ararát / hegy és legenda
Ararat / mountain and legend >>> 
 
LELKEM LEGMÉLYÉBŐL
 
Családom
 
PHOTO GALLERY
 
EGÉSZSÉG / HEALTH
 
HAZÁM - NEHÉZSÉGEK
 
Ünnep, hagyomány, hit
 
Gyereksarok / Corner to kids
 
Irodalmi linkgyűjtemény
 
Verselő (Koma) 
FIGYELEM: az oldal eladásra vár. Amennyiben nem talál vevőt a tulajdonos, 2016.12.31-ével törlésre kerül. Ez több ezer művészt érint, és több tízezer művet.
 
 
 
 
 
MUV.hu
 
Lányom honlapjai
TMNT - teknősökről mindenféle
FMA

MÁS WEBOLDALAIM
versek, gondolatok.
Harmónia - aneszteziológia, 
egészség és megőrzése 
Ép lélek és ép test összefügg.
Holisztikus gyógyítás

KEDVENC weboldalaim
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

IRODALOM - BIRODALOM
 
 
 
 
 
 

 Gyerekprogramok 
szervezésében segítő honlapok:
Kolibri családi színház
VI. Jókai tér 10
 
Marczibányi téri Művelődési Ház 
II. Marczibányi tér 5/A

 

 

 

 
 

 

 

 
 

Free PageRank Checker

MyStat - Az ingyenes webstatisztika

Link Exchange

StatCounter - Free Web Tracker and Counter

 
 
 

ABC háttérszerkesztés - cikk

képtár

 
Hirweb.hu-Magyar Honlapok
 
Saját oldalaim Lányom portáljai
    
 
 
Bannercsere - oldalak
        MUV.hu
       
Életmód:
 
Az Araráttal kapcsolatban lévő kereső- és statisztikai oldalak  
 MyStat - Az ingyenes webstatisztika  
 Magyar Honlap Linkek  StatCounter - Free Web Tracker and Counter Free PageRank Checker        
             DÍJAIM >>>
kreativ_blogger
    
G-portál hírek
     
 

 

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre