Buda gyermekkórház nélkül

 

Az I. kerületben tartott, az átalakítás kérdéseit érintő, a budai gyermekellátásról szóló tanácskozáson a Budai Gyermekkórház korábbi vezetői — Blatniczky László, Péter Ferenc — több évtizedes visszalépésnek tekintik az egészségügyi minisztérium intézkedését. Azzal érveltek, hogy a világon mindenütt a gyermekgyógyászati centrumok kiépítése jelenti a jövőt. A kormány mostani döntésével különböző kórházakba, itt Budán több területen ráadásul nem is gyermekkórházba, hanem felnőttgyógyításra berendezkedett intézményekbe vihetik csak a kis betegeket. Péter Ferenc azt is felvetette: érthetetlen, hogy míg a pesti oldalon 1000, a budain csak 85 úgynevezett aktív ágyat finanszíroz az OEP. Madarasi Anna, a gyermekkórház orvosigazgatója szerint az Egészségügyi Minisztérium az átszervezéssel lassú agóniára ítélte intézményüket. Abban a János-kórház és a Budai Gyermekkórház orvosai is egyetértenek, hogy a gyermekgyógyászatban értelmezhetetlen fogalom a krónikus ágy, hiszen az ápolásra szoruló gyerekeket a saját érdekükben, a gyorsabb gyógyulás reményében az esetek döntő hányadában hazaadják. Péter Ferenc szerint Budapesten nem lenne szükség több mint 20 krónikus gyerekágyra, ehhez képest az átszervezés után az OEP több mint 250 ilyen típusú ágyat fizet majd.

 

Láng Zsolt polgármester a budai gyermekek egészségügyi ellátásának változásáról tartott tanácskozáson kifejtette, hogy olyan horderejű átalakítást, mint amilyenen most a magyar egészségügy átesett, szakmai és társadalmi vitának kellett volna megelőznie:

— Ámokfutás, ami kórházügyben az elmúlt hónapokban történt, és nem jól kidolgozott, kiérlelt reform végrehajtását kényszerítik most az orvostársadalomra — véli a polgármester, aki azt is elmondta, hogy a II. kerületi családok életének része volt a Budai Gyermekkórház, amelyért anyagi áldozatokra is kész volt az önkormányzat az elmúlt másfél évtizedben. Kilenc éve a II. kerület jelentős, mintegy százmillió forintos támogatásával a főváros legszebb és egyik legjobban felszerelt épületébe költözhetett a kórház. Ráadásul a kezdetek óta ott a lehetőség, hogy sebészeti osztállyal bővítsék azt, és így már komplett gyermekgyógyászati centrumként működhetne a nemzetközi elvárásoknak megfelelően.

Láng Zsolt szerint a kormány hibáit nehéz lesz korrigálni, hiszen a gyermekkórházat lassú agóniára ítélte, és a másik jelentős, kerületünkben található intézményt, az OPNI-t bezáratta. A polgármester szerint mindként döntésnek beláthatatlan következményei lesznek, amelyek jelentősen csökkentették a budai oldalon élő emberek biztonságérzetét.

A tanácskozáson Nagy Gábor Tamás, a Várnegyed polgármestere, országgyűlési képviselő bejelentette, hogy a Legfőbb Ügyészséghez és a Fővárosi Bírósághoz fordult a Budavári Önkormányzat az egészségügyi minisztérium ágyszámokkal kapcsolatos, a Budai Gyermekkórházra vonatkozó határozatával szemben. A miniszteri határozat szerintük sérti az önkormányzati törvényt és az alkotmányt.

 

Lellei főorvos a Jánosban folytatja. A Szent János Kórház vezetése arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Budai Gyermekkórház fül-, orr- és gégészete, illetve az idegentest- ügyelet (amikor a gyerek lenyel olyasmit, amit nem kellett volna: pénz, játék) április 15-től részben náluk folytatja működését. Lellei István főorvos vezetésével összesen három orvos munkáltatója lett április közepétől a János-kórház.

 

Aránytalan elosztás

 

A Frankel Leó úti Irgalmasrendi Kórházat is súlyosan érintette az egészségügyi reform. Az intézményben úgy látják, hogy a területi ellátási kötelezettséget aránytalanul osztották el a kórházak között. Bene Krisztián főigazgató példaként említette: amíg az egyik osztályukon 150 területileg hozzájuk tartozó beteg jut egy ágyra, addig más intézményben ez a szám a 15 ezret is elérheti. Az egy ágyra jutó lakosságszámnak lehetőség szerint nem szabadna néhány százaléknál nagyobb mértékben eltérni a különböző kórházak között. Az Országos Egészségügyi Pénztár a kórházak finanszírozását is részben ennek alapján végzi, ami a kórház számára jelentős anyagi hátrányt okoz. Az igazgató felhívta a figyelmet, hogy a túléléshez szükséges, akár 8–10 százalékos elbocsátás már a képzett egészségügyi személyzet munkaviszonyát veszélyezteti. A kórház — a szomszédos kerületek támogatásával — folyamatosan tárgyal az egészségbiztosítóval a szerződés módosítása és az arányosabb elosztás érdekében. A megbeszélések most megtorpantak; az egészségügyi miniszter távozása miatt alig haladnak az egyeztetések. A főigazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is felkészülten várják a betegeket.

 

Áprilistól az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI) 22 kerület és a Budapest környéki agglomerációs települések betegeit fogadják, és délután 4-től a mozgásszervi betegségben szenvedők ügyeletét is ők látják el.

— A kórházban a vizitdíj bevezetése mellett is valamelyest emelkedett a betegek száma, de komolyabb nehézségek nélkül alkalmazkodtunk az új helyzethez — mondta Poór Gyula főigazgató. A számos szakambulanciával működő ORFI-ban továbbra is 402 ágyon gyógyítanak, ami elegendő a betegek ellátásához, de mint a főigazgató jelezte, az ambuláns tevékenység erősödése lesz a jellemző.

 

Buda súlyponti kórháza a János

 

A János kórház illetékesei, Kázmér Tibor főigazgató és Nyulasi Tibor főorvosi igazgató mindenek előtt azt kívánták tisztázni, hogy a kórházakkal kapcsolatos döntés politikai, és ők szükségszerűen végrehajtják azt, akkor is, ha annak nem minden elemével értenek egyet. A János-kórház a jövő gyógyászatában kiemelt szerepét annak köszönheti, hogy az ellátás teljes spektrumát képes ellátni a hét minden napján huszonnégy órán keresztül. Az még számukra is kérdés, hogy a meglévő szakmai lehetőség megkapja-e a szükséges infrastruktúra-fejlesztéshez az anyagi támogatást. Az első tíz napról számot adva, arról tájékoztatták lapunkat, hogy az új rendszerben szakmailag és technikailag is képesek ellátni a megnövekedett betegszámot. Kázmér Tibor arra is kitért, hogy a megnövekedett ellátási kötelezettség például a belgyógyászaton nem jelent gondot, de az már most érzékelhető, hogy a szülészeti és nőgyógyászati osztályon a most engedélyezett ágyszám nem lesz elegendő a kibővült terület ellátására. A János-kórház vezetői szerint a Kútvölgyi-kórház épületének integrálásával alapvetően javulna a kórház infrastrukturális helyzete. A gyermekgyógyászattal kapcsolatban is jelezte, hogy a megkapott plusz feladatok közül a legkevesebb problémával a gyermektraumatológián számolnak. De a kötelező profilbővítéshez — ilyen például a fejlődésneurológia — pénzre és fejlesztésre van szükség.

 

Korlátozással, de fogadhat

 

Az idén hetvenéves fennállását ünneplő Budapesti Szent Ferenc Kórház Molnár Lajos, azóta leköszönt egészségügyi miniszter döntése alapján nem kapott területi ellátási kötelezettséget a kerületben. Ez azt jelenti, hogy a kerület beteg polgárait egy más intézetnek — kardiológiai és belgyógyászati megbetegedések esetén a János-kórháznak — kell ellátni. Tahy Ádám, a kórház igazgató-főorvosa azonban mégsem látja teljesen reménytelennek a helyzetet:

— Kórházunknak megadatott ugyanakkor az a lehetőség, hogy abban az esetben, ha a beteg kezelőorvosa, családorvosa akár saját meggyőződéséből, akár a beteg kérésére a II. kerületi (vagy az ország bármelyik településén lakó) polgárt az intézetünkbe utalja, azt a beteget járóbetegként vagy szükség esetén fekvőbetegként kivizsgálhatjuk, gyógyíthatjuk és rehabilitációs kezelésben részesíthetjük. Ha a beteg kórházi felvételére van szükség, akkor kórházunknak a rendelet szerint a betegnek vagy a beutaló orvosnak írásban kell nyilatkoznunk arról, hogy fogadjuk őt. Ezt a befogadó nyilatkozatot a legnagyobb örömmel fogjuk kiadni a II. kerületi polgároknak.

A Szent Ferenc kórház lehetőségeit az aktív, gyógyító betegellátás terén a teljesítményvolumen-korlát limitálhatja, de Tahy főorvos bízik abban, hogy erre csak ritkán kerül sor. A döntés a kórház aktív ágyait lényegesen csökkentette ugyan, de a szívbetegek rehabilitációjára és a krónikus belgyógyászati betegek ellátására még a korábbinál is nagyobb lehetősége van.

Tahy Ádám azt is hangsúlyozta, hogy változatlanul várják a II. kerületi betegeket, és buzdítják is őket és családorvosaikat, hogy szükség esetén keressék fel a kórházat.

— Nagyon sok idős ember rendkívül nehezen tűri a változásokat, ugyanakkor az ismerős kórház biztonságot ad neki, ha fájdalmában, kínjában ismerős arcokkal találkozik. A Szent Ferenc Kórház a kardiológiai, belgyógyászati, cukorbeteg és gasztroenterológiai ambulancia mellett a szívbetegek ambuláns rehabilitációs programját is változatlanul folytatja.