Az Élet és Tudományban 1997-ben jelent meg Gombos Béla szarvasi meteorológus cikke, amelyben a forgószélről számolt be. Mint írta, „november 11-én 15 óra 10 perckor Kunszentmártonban néhány perc alatt egy körülbelül 100 méter szélességű és 2 kilométer hosszúságú sávban mintegy 50 millió forintos kár keletkezett. Szemtanúk szerint a felhőtölcsér szökdelve haladt, többször is felemelkedett a felszínről, majd újra visszaereszkedett. Valamivel később 35 kilométerre északkeletre, Mezőtúron is tornádó bukkant fel. Ott rövidebb pályahosszon kisebb volt a kártétel. A két város között nem érintett lakott területet a felhőtölcsér, de távolról többen is látták a vonulását. A kártétel nyomai Öcsödtől északkeletre, a Hármas-Körös hullámtéri erdejében is megfigyelhetők 100-200 méteres szélességben. A tornádót csak gyenge zivatartevékenység kísérte, kevés csapadékkal, néhol egy kis jégesővel. A műhold- és radarfelvételek is csak szokványosnak látszó izolált objektumokat mutattak a térségben”.

Gombos hozzáteszi, hogy Magyarországon átlagosan két-három évente észlelnek tornádót. Az évszázad legpusztítóbb hazai forgószelei Bián (1924), a Hortobágyon (1955) és Nagyatádon (1972) voltak, ezek még emberéletet is követeltek. Gombos kiemeli, hogy általában május és augusztus között fordulnak elő nálunk tornádók, ezért különleges az eddigi egyetlen novemberi eset.

De mi is az a tornádó?

Az Országos Meteorológiai Intézet honlapja szerint a tornádónak sokféle meghatározása és neve létezik. Hívják förgetegnek, forgószélnek stb. A tornádó rendkívül nagy sebességgel forgó, vízszintes irányban csekély kiterjedésű légörvény, amely egy zivatarfelhőből terjedt ki. Haladási sebessége általában 7-30 m/s, pár perctől legfeljebb 1 óráig terjed az élettartama, s néhányszor tíz, legföljebb 100 kilométeres úton pusztít.

Az örvény belsejében a szél sebessége elérheti akár 100-150 m/s, vagyis a 360-540 km/órát is. A forgószél kialakulásához meleg, nedves légtömegek jelenléte szükséges: erős függőleges instabilitás és ezzel kapcsolatos fellépő heves zivatartevékenység, nagy horizontális hőmérsékleti és nedvességi különbségek és nagy sebességű szél a magasabb légrétegben. A tornádó haladási sebessége általában 7-30 m/s, a feláramlás sebessége 20-80 m/s. Forgószelek legnagyobb gyakorisággal az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Európa nyugati felén, az Appennin-félszigeten, a Kárpát-medencében és az Orosz-síkságon fordulnak elő, de pusztított már Japánban, Indiában, Kínában és Afrika déli részéin is.

A legkülönlegesebb amerikai tornádók

A www.web-hang.hu internetes oldalon olvasható egy összeállítás a legkülönlegesebb tornádókat sorolja fel: így például a forgószél 1974-ben, az USA Ohio államának Xenia városában teljesen elpusztított egy parasztházat az összes berendezéseivel együtt, csupán három törékeny tárgy élte át a vihart: egy falitükör, egy doboz tojás és a karácsonyfa díszei. 1958. június 10-én Kansas állam El Dorado városában egy nőt a szélvihar az ablakon át az utcára repített, aki onnan körülbelül húsz méteres távolságra esett le. Mellette landolt még a "Viharos idő" című dalt tartalmazó hanglemez is.

Még érdekesebb talán, hogy 1944. június 23-án egy tornádó Nyugat-Virginiában egy folyó medrét átmenetileg kiapasztotta. 1924. június 28-án pedig tornádó örvénylett végig az Ohio állambeli Lorainban élő Newsome család házán, és „magával vitte” a bútorzatot, valamint a függönyöket. Maga a ház nem sérült meg, a család tagjai pedig csak kisebb sérüléseket szenvedtek.

2003. november 11.